Floridából ismét bővítették a SpaceX internetszolgáltató műholdrendszerét, ezúttal megint az újabb, V2 mini sorozatból indult 21 példány.
A hordozórakéta egy Falcon-9 volt, amely a Cape Canaveral támaszpont 40-es számú starthelyéről emelkedett a magasba. Az időpont április 19-én magyar idő szerint 16:31 volt.
Indul a Starlink 6-2 jelzésű küldetés. A rakéta első fokozata (B1073) most nyolcadszor repült, az Atlanti-óceánon úszó platformra szállt le. (Kép: SpaceX)
A Starlink műholdsereg V2 mini műholdjainak elnevezésében a V2 a legújabb, második generációs űreszközöket jelöli. A mini pedig arra utal, hogy ezek átmenetileg az „igazi” új generációs holdaknál kisebb méretűek. Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a Starlink második generációjának kiépítésére már a SpaceX új Starship rendszerét használják. A Starship fejlesztés azonban a vártnál lassabban haladt – Texasban egyelőre még épp első Föld körüli próbaútjára vár a Starshipből és a Super Heavy hordozórakétából álló egység. (A 17-én elhalasztott próba legközelebbi lehetséges napja április 20.) Addig is, amíg a Starship nem vethető be a Starlink holdak nagy adagjainak a pályára juttatására, csökkentett méretben készülnek a V2 holdak, és továbbra is a jól bevált, de kisebb tolóerejű (nagyjából tizedakkora kapacitású) Falcon-9 rakétákkal bocsátják fel azokat.
Az első adag V2 mini február végén indult. A SpaceX tehát közel két hónap után bocsátott fel újra ilyen holdakat, miután az előző csoport tagjaival problémák adódtak a Föld körüli, alacsony átmeneti pályájuk elérését követően, a pályán való tesztelésük időszakában. A korábbi, V1.5 sorozatú műholdakhoz képest az újak lényegesen nagyobbak, fejlettebb fázisvezérelt antennákkal vannak felszerelve, adatátviteli kapacitásuk pedig négyszer akkora. A V2 holdak újfajta, argonnal működő ionhajtőműveikkel a kezdeti 370 km-es magasságból gondos tesztelés után 500 km környékére – vagyis a Nemzetközi Űrállomásét meghaladó magasságba – kell felemelkedjenek. Ez azonban a februári adagból nem mindegyiknek sikerült, így egy részük soha nem fog a végleges magasságba elérni. Ehelyett a Föld sűrű légkörébe lépve megsemmisülnek. Kettőnek közülük már be is végeztetett ez a sorsa, 16 egyelőre még alacsony pályán ragadt, és csak háromnak a pályamagassága emelkedik az eredeti tervek szerint. Időközben, amíg a SpaceX szakemberei a V2 mini műholdakkal kapcsolatos problémákon dolgoztak, a cég visszatért a régebbi típusú V1.5 holdak adagjainak felbocsátásához.
A Starlink V2 mini műholdak tömege egyenként mintegy 800 kg, közel háromszor nagyobb, mint a V1.5 holdaké. Az új műholdak teste 4,1 m széles, több helyet foglalva el a Falcon-9 rakéta orrburkolata alatt. Így Falcon-9-cel egyszerre legfeljebb 21 darab indulhat belőlük, míg a régi V1.5 típusból akár 50-nél is több elfért egy rakétán. Egy V2 mini a két napelemszárnyának kinyitása után 30 m hosszú, míg a V1.5 holdak egy oldalra kinyúló napelemtáblájukkal együtt 11 m-esek. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Starlink: új típusú műholdak indultak
Starlink 2-7
56 a régi szériából
Starlink 5-10
Starlink: küszöbön a második generáció
A Starlink 6-2 start (Spaceflight Now)
A SpaceX texasi telephelyén a Starship rendszer Super Heavy rakétájában minden eddiginél több hajtóművel végeztek statikus tesztet. A 33-ból 31 Raptor közel 7 másodpercen át működött. 
