A címben feltett kérdésre (kérdésekre) nem is olyan egyszerű a válasz, mint gondolnánk.
Most csak azért veszem jobban szemügyre ezt a kérdést, mert a közelgő, magyar vonatkozású űresemények napvilágra fogják hozni az ellentmondást.
Magyarországnak két űrhajósa volt. Sajnos a múlt idő egyikük, Magyari Béla halálára utal, aki 2018. április 23-án távozott el közülünk.
Az 1980-as szovjet–magyar űrrepülés után az akkori rendszer különbséget tett a világűrben járt Farkas Bertalan és a tartalék Magyari Béla között. Míg az előbbi az első magyar űrhajós címet kapta meg – jogosan –, addig Magyari Béla „kiképzett” űrhajósként szerepelt a sajtóban és így ment át a köztudatba. Néhányan persze feltették a kérdést: ha Béla kiképzett űrhajós volt, akkor Berci kiképzetlen maradt? Természetesen ez csak ugratásként jöhetett szóba, hiszen mindketten alapos kiképzésben, felkészítésben részesültek az űrutazás előtt.
A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum kiállítótermében ott van Magyari Béla űrhajós elismerése is
Egy pillanatra ugorjunk át az óceánon túlra, bár a lényeget tekintve a szovjet/orosz folyamat is megegyező az amerikaival. Amikor meghirdetik a jelentkezési lehetőséget űrhajósnak, akkor az orvosi kiválogatás után maradnak az űrhajósjelöltek. Az így kialakult csoportok kezdik meg a tréninget, melynek részleteiről most eltekintek. A lényeg, hogy 2 éves felkészülés után – az Interkozmosz-programban ez 1 év volt, de a két magyar az ismert ok miatt ezt is túlteljesítette – következhet a vizsga. A sikeres vizsga után lesznek a jelöltekből űrhajósok (űrhajós pilóták, fedélzeti mérnökök, küldetés szakemberek, kutatóűrhajósok, stb.).
A NASA 6. csoportja. Jól látható, hogy a 11 jelöltből 9-en vizsgáztak, ketten nem. A 9 (vizsgázott) űrhajósból 7 jutott el a világűrbe, Chapman és Holmquest nem. (Kép: spacefacts.de)
Ezek után jön egy választóvonal. A kiképzett (vizsgázott) űrhajósok – az eddigi statisztikai adatok szerint a jelöltek nagyjából fele – eljuthatnak a világűrbe. Az ő űrrepülésük azonban nem változtat a többiek űrhajós státusán. Egy földi hasonlat: a diplomázott (vizsgázott) sebészek közül is lesznek olyanok egy adott időben, akik nem operáltak még, és lesznek olyanok, akik már túl vannak az első, sőt akár több műtéten.
1980-ban tehát Magyarországnak két űrhajósa volt. Az egyikük, Farkas Bertalan eljutott a világűrbe, Magyari Béla azonban nem léphette át azt a bizonyos küszöböt. 2007-ben Charles Simonyi révén ismét magyar szavak hangzottak el a világűrből. A magyar médiumok túlnyomó többsége a második magyar űrhajósról értekezett, ismét tévedést elültetve az olvasókban, tévénézőkben, rádióhallgatókban. Ifj. Simonyi Károly valóban Magyarországon született, és itt is nőtt fel 18 éves koráig. Ezután előbb Dániába, majd az Egyesült Államokba ment. Amerikai állampolgár lett, az amerikai űrhajósok számát gyarapította.
Charles Simonyi első repülésének emblémája. A rajta szereplő lobogókról írja a Charles in Space oldalon: az amerikai lobogó jelenti azt, hogy én amerikai vagyok. A piros-fehér-zöld színek azt, hogy Magyarországon születtem és ott nőttem fel. Az orosz lobogó pedig azt jelképezi, hogy Szojuz űrhajón juthattam el a világűrbe
Mind a keleti, mind a nyugati űrtáblázatokban természetesen amerikainak tüntetik fel. Nekünk is illőbb lenne a magyar születésű jelzőt alkalmazni, még annak ismeretében is, hogy Simonyi büszke magyar származására, és sohasem tagadta meg szülőhazáját.
Charles Simonyi nyugati adatlapja (részlet). „Űrkukacoskodó” megjegyzés: az angol nyelvű adatlapon a szülőhaza megnevezése Hungary helyett Hungaria… (Kép: spacefacts.de)
Charles Simonyi keleti adatlapja (részlet)
Tavaly év végén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy 2024–25 körül újabb magyar űrhajós mehet a világűrbe. Aki figyelemmel kísérte a magyar médiumokat, némi meglepetéssel tapasztalhatta, hogy Charles Simonyi űrrepüléséhez képest megfordult az irány. Jóval kisebb számban használták, használják a második magyar űrhajós megnevezést, inkább megkerülik azt, „újabb magyar űrhajós”, „hazánk űrhajóst küld az ISS-re”, „öt év múlva ismét embert küldünk az űrbe” és hasonló kifejezésekkel. 2020 decemberére már teljes a bizonytalanság: a hírek szerint „megkezdődik a magyar űrhajós kiválasztása”. A Haditechnika 2020/3. és 4. számában dr. Remes Péter korrekt kifejezést használ. Cikksorozatának címe: A második magyar űrrepülés űrorvosi feladatai. Logikailag egyszerűen levezethető, hogy a második magyar űrrepülésnek csak a második magyar űrhajós lehet a részvevője.
(Tovább bonyolítja a kérdést, hogy épp javában folyik az Európai Űrügynökség űrhajóstoborzása. A jelentkezésre magyar állampolgároknak is lehetősége van, s ha netén kiválasztanak egy honfitársunkat kiképzésre, akkor könnyen belőle lehet majd az „újabb második” űrhajós. A számozással kapcsolatos komplikáció azonban ne tartson vissza senkit, a pályázásra május 28-ig még nyitva áll a lehetőség! – A szerk.)
Kapcsolódó cikkek:
PROGRAMAJÁNLÓ: Magyari Béla-kiállítás
Charles Simonyi újra a Földön
Charles Simonyi látogatása az űrfánál
Kezdődik a magyar űrhajós kiválasztása
Megnyílt a jelentkezés űrhajósnak
MOST! Európai űrhajósok kerestetnek
A SES világszerte ennyi televízióval rendelkező háztartásban van jelen, őrizve globális vezető pozícióját a műholdas tartalomközvetítés terén.
