A magyar idő szerint tegnap este a Marsra leszállt InSight űrszonda napelemtáblái kinyíltak, energiát termelnek, és már képek is készültek a helyszínről.
Az izgalmas és a menetrendnek mindenben megfelelő, sikeres leérkezés után a 2,2 m-es napelemek kinyitása, az akkumulátorok töltésének megkezdése alapvető fontosságú volt az InSight tudományos programja szempontjából, hiszen a berendezések működtetéséhez elektromos energiára lesz szükség. A megnyugtató hírről a földi irányítók csak november 27-én, magyar idő szerint hajnali fél 3 körül értesültek, amikor a Mars Odyssey lesugározta az InSight szondáról származó adatokat.
A kép az InSight robotkarja végén elhelyezett kamera (Instrument Deployment Camera, IDC) műve. Készült november 26-án, a sima leszállás napján, az Elysium-síkságon. Lesz még jobb is, hiszen a kamera lencséjét védő átlátszó porvédő sapka még nem került le a berendezésről. A képet a NASA Mars Odyssey szondája közvetítette Mars körüli pályájáról a Földre. (Kép: NASA /JPL-Caltech)
Egy átlagos napsütéses napon 600–700 W elektromos teljesítményt produkálnak a napelemek, ami bőven elegendő a fedélzeti műszerek számára. Még a porral borított napelemtáblák is képesek lesznek legalább 200–300 W-ot termelni – ez az eset azért előfordulhat a Mars felszínén. A napelemek valamivel nagyobbak, mint az InSight mintájául szolgáló Phoenix szondán voltak, de most a műszerek fogyasztása is nagyobb. Végig ki kell szolgálják a felszíni egységet a legalább egy marsi (vagyis két földi) éven át tartó aktív küldetése alatt.
Az InSight csapatának következő feladata a mérőműszerek elhelyezése és kalibrálása lesz. A műveletsorozat a várakozások szerint két-három hónapig is eltart majd. Először a 2,4 m hosszúra kinyújtható robotkart szabadítják ki, a végén elhelyezett kamerával pedig felmérik a környező terepet. Az első benyomások szerint a helyszín megfelel a várakozásoknak: sík és sima terep, legfeljebb kisebb sziklákkal. Pont erre lesz szükség a földrengésmérő és a talajba fúró tudományos berendezések elhelyezéséhez. Mindeközben az időjárási és magnetométeres mérések megkezdődnek a leszállóhelyen.
Fantáziakép az InSight szondáról és mérőműszereiről. (Kép: NASA /JPL-Caltech)
A robotkart használják majd a francia vezetéssel készült szeizmométer és a német vezetéssel épített, a talaj hővezetését mérő szonda elhelyezéséhez. Mindkettőnek az InSight leszállóegységétől elkülönülő helyet keresnek, a robotkarral elérhető közelségben. A műszereket vezetékek kötik majd össze az anyaszondával. A német és francia közreműködés értéke mintegy 180 millió dollár, a NASA 813 milliót költött a programba, amibe már a felbocsátás 163 milliós ára is benne foglaltatik. Érdekesség, hogy a robotkar még a Mars Surveyor 2001-ben indítani tervezett leszállóegységéhez készült, de azt az űreszközt törölték. Más „újrahasznosított” berendezések is kerültek az InSightra, például a leszálláskor használt magasságmérő radar a Phoenix tartalék műszere volt, a Curiosity rover tartalék szerkezeti elemeit pedig a spanyol készítésű, hőmérsékleti és széladatokat gyűjtő időjárási állomásához használták fel.
A tervek szerint először az InSight szeizmométere kerül a helyére. Utána a robotkarral egy szél- és hővédő borítást helyeznek a műszerre. A talajszint alá fúró berendezés telepítését hagyják a végére.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Az InSight a Marson
Hétfőn landol az InSight
Úton a Mars felé az InSight
Kinyíltak az InSight napelemtáblái (NASA)
Az InSight a Mars felszínén (Spaceflight Now)
Az első hírek szerint leért a Marsra a május eleje óta repülő amerikai InSight űrszonda, hogy a következő legalább két évben a bolygó belső szerkezetét kutassa.
