Zöld utat kapott a 2020-as marsjáró fejlesztése a NASA-nál. A Curiosity jelentősen továbbfejlesztett utóda 2020 augusztusában indulhat.
A két évvel ezelőtt kiválasztott terveket alaposan átvizsgálták, kiértékelték, és ennek alapján alakult ki a most már véglegesnek tekinthető változat. Az akkor tervezett műszerek lényegében változatlanul megmaradtak. Az is biztosnak tűnik, hogy a rover 2020 augusztusában indulhat, majd a Curiosity-hez hasonlóan a „rémület hét perce” eredményeképpen 2021. februárban száll le a Marsra. Hogy pontosan hová, az még nem dőlt el, mint ahogy nevet is csak későbbiekben kap a marsjáró (az ötletpályázatot várhatóan még az idén meghirdetik). A leszállóhelyet viszont csak 2019 júliusára szándékoznak kiválasztani. Itt a szokásos vitára lehet számítani a biztonságos területeket előnyben részesítő repülésirányító mérnökök, illetve a tudományos szempontból izgalmasabb, bár kockázatos területeket favorizáló kutatók között.
Fantáziakép: a NASA 2020-as marsjárója munka közben. (Kép: NASA)
Az előkészítés B-fázisa tehát lezárult, elkezdődhet a C-fázis, a végleges tervek elkészítése és a rover tényleges megépítése. A Mars 2020 rover egyértelműen legfontosabb feladata az esetleges egykori és mostani marsi élet nyomainak keresése. A műszerek elkészítésében az amerikaiakon kívül francia, spanyol és norvég intézetek is részt vesznek. A jármű tömege 1050 kg lesz, ami 150 kg-mal több a Curiosity-énál, és így ez lesz valamely bolygó felszínére eddig eljuttatott legnagyobb tömegű eszköz.
A legaktuálisabb rajz a felépítésében a Curiosity-re hasonlító 2020-as marsjáróról (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A rover műszerei a mostani döntés értelmében tehát a következők lesznek.
A Mars 2020 marsjáró energiaforrása – akárcsak a Curiosity-é – plutónium–238-cal működő termoelektromos generátor lesz. A 87,7 év felezési idejű Pu–238 izotóp várhatóan 10 évig biztosítja a szerkezet energiaellátását.
A marsjáró 2020-ban több mikrofont is magával visz, mert a kutatók egyrészt a porviharok hangjára kíváncsiak, másrészt azt is szeretnék hallani, milyen hangokat ad ki a rover munka közben. Ez lesz az első eset, amikor remélhetőleg meghallhatjuk egy idegen világ hangjait. Bár mikrofont már a Mars Polar Lander is vitt magával, azonban a szonda leszállása nem sikerült, becsapódott a Marsba. A Phoenix leszállóegységre is került annak idején mikrofon, azokat azonban maguk a küldetést irányító szakemberek kapcsolták ki, mert úgy tűnt, zavarja egyes kritikus elektronikus berendezések működését. Az ESA Huygens szondájára is került egy akusztikus szenzor, amelyik rövid hangfelvételt készített, miközben a leszálló szonda a Titan légkörében haladt.
Időközben a NASA helikopter-drónok fejlesztését kezdte finanszírozni, arról azonban még nem született döntés, hogy egy ilyen eszközt már a 2020-as roverrel együtt is bevetnének. Mindenesetre egy ilyen drón a marsjárót bázisként használva végezhetne rövid felderítő repüléseket.
A NASA 2020-as marsjáróját bemutató részletes film. Megszólal benne a projekt vezetője, aki egyes műszerek működését is elmagyarázza. A 18. perctől kezdve a projekt talajminták elemzésével foglalkozó kutatója bemutatja a mintavevő berendezés működését. A 30. perctől a projektvezető a leszállóhely kiválasztásának problémáját járja körül. A film második részében a szakemberek a nézők kérdéseire válaszolnak. (Forrás: NASA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Előbb keringeni, aztán leszállni
Elégedetlenek a Curiosity-vel
Mi megy a Marsra 2020-ban?
A NASA 2020-ra tervezett marsjárójának műszerei (Sky & Telescope)
A Mars 2020 rover honlapja (NASA)
Mars 2020 (NASA JPL/Caltech)
A NASA reménybeli emberes Marsra lépése előtt és alatt feltétlenül szükség lesz még a bolygó körül keringő szondá(k)ra is.
