Európai űridőjárási műszer

Koreai geostacionárius műhold fedélzetén került nemrég a világűrbe egy ESA által finanszírozott űridőjárás-megfigyelő műszer.

Amint arról beszámoltunk, az ESA Ariane–5 rakétája idei hatodik, egyben utolsó startja során, december 4-én két műholdat állított pályára, amelyek közül a kisebbik a dél-koreai GEO-Kompsat–2A (Geostationary Korea Multi-Purpose Satellite) volt. A műhold időjárási megfigyeléseket fog végezni az ázsiai–csendes-óceáni térség számára, emellett űridőjárási adatokat gyűjt az első, kifejezetten erre a célra készült európai műszerrel.

A dél-koreai GEO-Kompsat-2A műholdat december 4-én Kourou-ból Ariane–5 rakétával állították pályára. (Kép: KARI)

Az űridőjárás, amint arról egy másik korábbi cikkünkben írtunk, lényegében a folytonosan és előrejelezhetetlenül változó naptevékenységnek a Föld kozmikus környezetére gyakorolt hatását vizsgálja. A naptevékenység ingadozásai változásokat generálnak a Föld környezetének mágneses és elektromos tereiben, de az űridőjárás jelenségkörébe tartozik bolygónk környezetében a nagyenergiájú részecske- és elektromágneses sugárzások követése is. Az űridőjárási jelenségek megfigyelése azért fontos, mert az erős kozmikus viharok károsíthatják a műholdakat, zavarokat okoznak a távközlési és navigációs műholdak munkájában, de a földi kritikus infrastruktúrában (távvezetékek és transzformátorállomások) is maradandó károkat okozhatnak.

Ezért fektet az Európai Űrügynökség (ESA) is hangsúlyt az űridőjárás kutatására, ami az ESA Kozmikus veszélyek (SSA, Space Situational Awareness) önkéntes programjának egyik részét alkotja. Az SSA program finanszírozásában készült el a SOSMAG (Service Oriented Spacecraft Magnetometer) műszer. Az eszközt nemzetközi konzorcium készítette, amelyben az Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete, a német Magson GmbH, a Braunschweigi Műszaki Egyetem Geofizikai és Kozmikus Fizikai Intézete és a londoni Imperial College Blackett Laboratóriuma vett részt.

A SOSMAG műszer négy kis detektort tartalmaz, amelyek a Föld mágneses terét mérik, és adatokat szolgáltatnak arról, milyen hatással vannak az űridőjárási jelenségek a mágneses térre. A SOSMAG-ot úgy tervezték, hogy különböző műholdakra lehessen felszerelni, ami nemcsak a költségeket csökkenti, hanem a megfigyelések alapján összeállítható képet is teljesebbé teszi. Az adatokat az ESA Űridőjárási Szolgáltatások Hálózata kezeli.

Az ESA SSA programja űridőjárási szegmensének idővonala. A tervek szerint 2023-ban indulhat az ESA űridőjárási űrszonda-párosa, a Lagrange, amelynek két űrszondája az L₁, illetve az L₅ Lagrange-pontokba kerülne. (Kép: ESA / Science Office, CC BY-SA 3.0 IGO)

Kapcsolódó cikkek:
Ariane-5, idén hatodszor
Mi az űridőjárás?
Az űridőjárás kutatása Ausztriában
Kozmikus veszélyek

Kapcsolódó linkek:
Európai űridőjárás-kutató műszer koreai távközlési műholdon (ESA)
Distributed Space Weather Sensor System (ESA)
Az ESA tervezett Lagrange-űrszondája
ESA Kozmikus veszélyek program (SSA)
ESA Space Weather Segment
Magson GmbH
Osztrák Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete