Fantáziarajz az Ulysses űrszondáról. (Kép: ESA)
De mi okozza most az űrszonda vesztét? Pályamenti mozgása jelenleg ismét a Naptól távolra viszi. Minél messzebbre jut, annál hidegebb lesz, s 2 °C hőmérséklet alatt a hidrazin hajtóanyag megfagy. A múltban ezt úgy kerülték el, hogy az űrszondát fűtötték. Az ehhez szükséges energiát radioaktív plutónium-238 izotópok bomlása szolgáltatta. A nukleáris fűtőanyag mennyisége azonban folyamatosan csökken. Most, több mint 17 év után már nincs elegendő energia a fűtéshez, valamint a mérőműszerek és a távközlési berendezések egyidejű működtetéséhez. Úgy becsülik, hogy az űreszköz egyes részeinek hőmérséklete igen hamar a kritikus 2 °C alá csökken, ami az üzemanyagvezetékek eldugulását, s így a manőverezés lehetőségének megszűntét okozza.
Hogy további működési időt nyerjenek (a becslések szerint akár még két évnyit is), az ESA és a NASA szakembereiből álló csapat nemrég úgy döntött, hogy ideiglenesen lekapcsolják a fő fedélzeti rádióadót. Ezzel 60 W teljesítményt szabadítanak fel, amit a fűtésre és a tudományos berendezések működtetésére csoportosíthatnak át. Amikor az adattovábbítás aktuálissá válik, az X-sávú adót újra bekapcsolják. Sajnos a módszer első, januári tesztelése során kiderült, hogy a visszakapcsolás nem sikerül. Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy – valószínűleg az energiaellátó rendszere hibájából – a fő kommunikációs csatornát nem lehet helyreállítani. Sőt a felszabaduló teljesítményt sem tudják máshol felhasználni.
Az Ulysses tehát nem tud többé nagy mennyiségű adatot közvetíteni a Földre, és fokozatosan a kritikus hőmérséklet alá hűl majd. Mindez a sikeres program végét jelenti. Az irányítók mindenesetre a megmaradt S-sávú kommunikációs berendezéssel a végsőkig üzemeltetik a csökkent képességű űrszondát, hogy az „utolsó csepp tudományt” is kipréseljék belőle.
