A NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriuma adatainak felhasználásával újabb látványos képet készítettek a csillagászok.
Ez a szép kép nem jöhetett volna létre, ha egy legalább 10 naptömegnyi csillag néhány ezer évvel ezelőtt nem egy szupernóva-robbanással fejezi be „normális” életét. De mivel a fizika törvényeinek engedelmeskedve ezt kellett tegye, megszabadult anyagának jókora részétől. A középső fényes folt a mágneses térben mozgó nagyenergiájú elektronok sugárzásáról tanúskodik. A kidobódó anyag kölcsönhatásba került a környező csillagközi anyaggal. A kép szélei felé a lökéshullám nyomán nagy (sok millió fokos) hőmérsékletre melegedett gáz világít röntgentartományban. A húszezer fényévnyi távolságban levő, kb. 30 fényévnyi átmérőjű, G21.5-0.9 jelű szupernóva-maradvány viszonylag halvány, ezért a kép elkészítéséhez mintegy 150 órányi mérési adat összegzésére volt szükség. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ami egy szupernóvából 823 év után maradt
Egy szupernóva-maradvány a Tejútrendszerben
A G21.5-0.9 képéről a Chandra fotóalbumában
A NASA Swift nevű mesterséges holdjának sikerült „elcsípnie” egy mindössze néhány századmásodpercig tartó gamma-kitörést. 
