Mintegy húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF. Úgy gondoltuk, hogy ez a két esemény elegendő ok arra, hogy részletesebben is bemutassuk olvasóinknak a szakterületet.
A földi és űrbeli infravörös teleszkópok az elektromágneses színkép 760 nm-től az 1 mm-es tartományáig gyűjtenek össze az égboltról információt.
A műszerek fejlődésének és magas hegyekre telepített óriástávcsöveknek köszönhetően a földfelszínről is végezhetünk infravörös (IR) megfigyeléseket. A földi légkör kb. 3000 m fölött átlátszó teljesen az IR sugárzásra, számos földi távcső (Keck-teleszkópok, Gemini) e határ fölé van telepítve. Jelentősebb IR csillagászati eredményt azért úgy érhetünk el, hogy távcsövünket a légkör fölött működtetjük.
Miért érdemes mégis infravörösben kutatni, ha ilyen nehézségekbe ütközünk? Ezeken a hullámhosszakon rengeteg objektumot tanulmányozhatunk...
... és sok kérdésre választ kaphatunk mind a Galaxisban, mind azon túl:
Folytatjuk...
Könyves Vera Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az első légkör fölé emelkedő IR csillagászati berendezés a KAO (Kuiper Airborne Observatory, NASA) volt. Egy 90 cm átmérőjű távcsövet teherszállító repülőgépre szereltek, s ezzel kb. 1300 m magasságban fotometriai, spektroszkópiai és interferometriai méréseket végeztek a 30-100 µm-es tartományban. A KAO segítségével fedezték föl az Uránusz gyűrűjét és eredményeket értek el a HII zónák IR sugárzásának kutatásában is.
Azon túl, hogy az IR sugarakat a légköri víz- és széndioxid molekulák elnyelik, adódik más nehézség is. A testek hőmérsékletükből kifolyólag is bocsátanak ki magukból infravörös sugárzást (ezért hívják hősugárzásnak is). Mivel a megfigyeléshez szükséges távcső maga is hősugárzó, a távcsövet és a detektorokat le kell hűteni. Annál kisebb a zavaró hatás, minél közelebb van a mérőberendezések hőmérséklete az abszolút nulla fokhoz. A hűtést általában folyékony hélium keringetésével oldják meg. Így 3 K (Kelvin) körüli hőmérséklet érhető el. Addig tud egy Föld körül keringő infravörös-obszervatórium működni, amíg a folyamatosan párolgó hűtőanyag el nem fogy körülötte. Pont hűtési nehézségek miatt nem bocsátottak 1983-nál korábban IR csillagászati műholdat Föld körüli pályára. Ekkor kezdte el működését az IRAS (InfraRed Astronomical Satellite), mint egy világűrben működő hatalmas hűtőrendszer.
· A Galaxisban a csillagközi por erős IR sugárzó, kialakulóban levő bolygórendszerek porkorongját is kiválóan tanulmányozhatjuk (pl.: b Pic, Vega).
· IR és szubmm-es tartományokban a csillagok egyre korábbi fejlődési szakaszait figyelhetjük meg.
Sötét molekulefelhők és a bennük születő csillagok is világítanak az IR égbolton.
· A Tejútrendszeren túli spirálgalaxisok poranyagának sugárzása is erős IR-ben.
· A kozmikus IR háttér segítségével a távoli múltba tekinthetünk vissza.
· Gyakoriak-e a közeli csillagok körüli bolygórendszerek?
· Hogyan keletkeztek a galaxisok?
Új infravörös űrtávcső készül kozmikus útjára
A Kuiper Airborne Observatory leírása
Képgyűjtemény az IRAS felvételeiből
A Pioneer-10 és a Föld közötti üzenetváltás ugyanis nem 3 nap 22 órát, hanem 22 órát vesz igénybe - ahogy azt egyik Olvasónk jelezte. A hibát az eredeti cikkben természetesen kijavítottuk.
