Kevesebb mint egy hónappal a program vége előtt a Rosetta szonda képein sikerült felfedezni az eddig ismeretlen helyen leszállt Philae egységet is.
A 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül keringő európai Rosetta szonda e hónap utolsó napján az üstökösmagra „leszállva” végzi be két éve, 2014 augusztusa óta tartó megfigyelési programját. Leszállóegysége, a Philae 2014 novemberében érte el az üstökösmag felszínét – igaz, hogy kalandos körülmények között, nem az előzetesen tervezett helyen landolva. A leérkezés körülményei miatt a Philae csak három napig tudott működni, amíg az akkumulátorainak töltése tartott, mivel a napelemeket nem érte elegendő napfény. Később, 2015 nyarán még sikerült a Rosetta közvetítésével fogni a leszállóegység rádiójeleit. A pontos helyét azonban akkor sem tudták, hiszen a kb. 1 m-es kis szerkezet felfedezéséhez nem volt elegendően finom a Rosetta kamerájának felszíni felbontása.
Ez változott most meg, hiszen a program vége felé közeledve az űrszonda egyre közelebb és közelebb kerül az üstökösmaghoz. Így a képek felbontása is javul, mostanra 5 cm/pixel is elérhető. Szeptember 2-án a próbálkozásokat siker koronázta: az OSIRIS kamera a korábbi gyengébb felbontású képeken azonosított egyik lehetséges „Philae-jelöltről” egyértelműen bebizonyította, hogy az tényleg a leszállóegység.
A Rosetta OSIRIS műszere keskeny látómezejű kamerájának felvétele 2,7 km távolságból készült szeptember 2-án, rajta az üstökösmag egy sötét hasadékában a Philae egységgel. A kép tegnap érkezett meg a Földre. (Kép: ESA / Rosetta / MPS for OSIRIS Team MPS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / IDA)
A kinagyított részleten jól látszik az űreszköz teste és kivehető a landolásra készült három lába közül kettő. A Philae helyzete nyilvánvalóvá teszi, miért volt nehéz vele a kommunikáció és miért nem volt elégséges a napelemek teljesítménye. Az egységgel korábban végzett mérések helyes értelmezése miatt is fontos, hogy a kutatók pontosan lássák, hogyan helyezkedik el a Philae az üstökösmag felszínén.
A Philae a felvétel kinagyított részletén, az üstökösmag Abydos nevű régiójában. Egyes részegységeit feliratokkal megjelölték. (Kép: ESA / Rosetta / MPS for OSIRIS Team MPS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / IDA)
Korábban a rádiós adatok alapján néhányszor tíz méteres pontossággal sikerült csak megbecsülni a Philae végső landolási helyét. A mostani sikert hosszadalmas, szinte hiábavalónak tűnő keresés végére érték el, nem sokkal azelőtt, mielőtt – a Rosetta programjának végeztével – örökre lehetetlenné vált volna a leszállóegység megtalálása. A hátralevő hetek alatt, ahogy az űrszonda tovább közelít az üstökösmaghoz, lehetőség lesz még jobb felbontással is vizsgálni a most már ismert leszállóhelyet és környékét. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Philae: kalandos leszállás, újratervezés
Továbbra is Philae
Új Philae-hírek
Két másodperc: a leérkezés hangja
Szűkült a Philae lehetséges landolási területe
Tudományos mérések magyar részvétellel a Rosetta Philae-n
Meglenne a Philae?
Újabb hírek a Philae-ről
A Philae továbbra is jól van!
Tudomány az üstökösfelszínről
Már biztos nem éled fel a Philae
Újabb leszállás az üstökösre
Johannes Kepler megrökönyödne
Megtalálták a Philae-t a Rosetta friss felvételein (ESA)
Felejtse el, amit a Kepler-törvényekről tudott! Az ESA animációján követheti, hogyan mozgott a Rosetta űrszonda az elmúlt két évben a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül.
