A feltaláló és a pordetektor, amely a 63 kg-os német Bremsat mikroműholdon repült 2004-ben. A Föld körüli térségben a por koncentrációját mérő holdat egy űrrepülőgép fedélzetéről bocsátották alacsony pályára. Hasonló műszer működött a bolygóközi térben, az 1998-ban indított japán Nozomi Mars-szondán is. (Kép: H. Iglseder)
Az eredeti űrműszer feladata volt a bolygóközi por kémiai összetételének, a részecskék sebességeloszlásának a vizsgálata is. A mérések gyakorlati jelentősége, hogy az eredmények alapján meg lehet becsülni a műholdak alkatrészeit, például a napelemtáblákat rongáló becsapódások hatását.
Itt, a Földön a porból egészségügyi problémák származhatnak. Főleg az olyan apró szemcseméretű porból, amely a dízelmotorok működése során jut a levegőbe. A lakásokban a legnagyobb gondot a szőnyegek okozzák, amelyek elraktározzák a port. A higiénikus környezet alapfeltétele a pormentesség, amit hagyományosan porszívózással szeretnénk elérni – bár magát a porszívózást, mint házimunkát feltehetően kevesen szeretik. Az űrérzékelő átalakításával és porszívóba építésével lehetővé vált, hogy a háztartási gép visszajelezzen a használójának: az adott helyen kell-e még dolgozni, vagy a beszívott levegő már lényegében por- és pollenmentes, így arrébb lehet menni és inkább máshol érdemes folytatni a takarítást.
Az intelligens Miele MedicAir porszívó kijelzője, amely a szívófej fölött helyezkedik el. Piros szín jelzi, ha van még por bőven a beáramló levegőben, zöld, ha már elég a szívásból. (Kép: H. Iglseder)
Frey Sándor
