Mi a közös a hósirályban, a hóbagolyban, a nyílfarkú halfarkasban, Észak-Európa ragadozó madaraiban, a gólyákban, vagy a Kerguélen-szigetek albatroszaiban?
Az űrtechnika. Ezeknek a közepes vagy nagyobb méretű madaraknak – és néhány más fajhoz tartozó társaiknak is – egyes példányait ugyanis olyan „hátizsákkal” látták el, amelyben műholdas jeladó üzemel. A jeladók a francia-amerikai Argos rendszert alkalmazzák.
Az Argos nem új, már 30 éve használják. Nagy előnye az egyszerűsége és megbízhatósága, amivel mostoha körülmények közt is tud működni. Az adásait 40-60 másodpercenként ismétli. A madár pozíciója egy műhold-átvonulás alatt, több egymás után vett üzenet segítségével meghatározható. Mivel több van belőlük, egy-egy üzenet elvesztése nem okoz gondot. A helymeghatározáshoz az adókból induló, és a műholdakra érkező rádiójelek frekvenciájának Doppler-eltolódását használják. A rendszer műholdas részét kb. 850 km magasan, poláris pályákon keringő meteorológiai holdak, az amerikai NOAA műholdjai és az európai MetOp alkotják.
Az Argos működési elve. 1. jeladó – a rajzon épp nem madáron, hanem rozmáron, 2. műhold, 3. földi vevőállomás, 4. adatfeldolgozó központ és 5. felhasználó. (Kép: BBC News)
Egyes madárfajok különösen ki vannak téve veszélyeknek: a globális klímaváltozás hatásainak, a ragadozóknak, betegségeknek vagy más hatásoknak. A francia ornitológusok már közel száz éve használják a gyűrűzéses módszert a madarak vonulási útvonalainak, pihenő-, telelő- és fészkelőhelyeinek feltérképezésére. Számukra a műholdas technika igazi áldás. Néhány tucat, Argos nyomkövetővel felszerelt madár viselkedése alapján többet lehet megtudni egy-egy faj viselkedéséről, mint több ezer meggyűrűzött madár megfigyelése alapján. A műholdas technika ugyanis időben folyamatos, részletes információval szolgál. 2008-ban már összesen kb. 3000 vándorló madár vitt magával Argos jeladót. Nem csak a vándorlási útvonalak feltérképezése céljából, de például a madarak védelme érdekében is. Néhány kiragadott példa. A halászsast a vadászat és betegségek tizedelik. A hóbagoly tömegesen tűnik el a sarkvidéki területekről, mivel egyre kevesebb a tápláléka. A gólyákra a nagyfeszültségű elektromos távvezetékek jelentenek veszélyt.
A madarak némelyike fertőző betegségek, vírusok terjesztője is lehet. Gondoljunk csak a madárinfluenza-járványra (H5N2). Az ilyen fajok vándorlási szokásainak megismerése közegészségügyi szempontból is elsődleges fontosságú. Sikerült például olyan vadkacsának a mozgását követni, amely az afrikai (nigériai) telelés után Oroszországig repült. Nigériában első alkalommal sikerült olyan példány nyomon követése is, amely bizonyítottan madárinfluenzától fertőzött volt, de ritka kivételként felépült betegségéből.
Sirály, a hátán Argos jeladóval. (Kép: CNES)
De mi van a kisebb madarakkal, például a fecskékkel vagy a seregélyekkel? Ezeket egyelőre nem tudják ilyen módon nyomon követni, mert túl kicsik. A jelenleg gyártott legújabb, legkisebb és legegyszerűbb Argos adó is 5 gramm tömegű, ugyanakkor a madarakra rakott teher nem haladhatja meg testtömegük 3%-át. A cél most a még kisebb jeladók kifejlesztése, hiszen a madárkövetésre vonatkozó igények 2006 óta ugrásszerűen megnövekedtek. Egy kis jeladó-történelem: 1992-93-ban a Kerguélen-szigetek környékén élő albatroszokat még 10 dkg-os csomagokkal látták el. Ma egy Argos adó, amellyel már egy pontosabb helymeghatározásra alkalmas GPS vevőt és napelemet is egybeépítettek, 22 g-ot nyom. Egy napelemes Argos adó 9,5 g-os.
(Forrás: CNES Magazine, 2009. április)
Kapcsolódó linkek:
Argos honlap
A talaj nedvességtartalmát és az óceánok sótartalmát feltérképező SMOS szeptemberben indulhat az oroszországi Pleszeckből.
