Korábban már beszámoltunk az európai Ariane-5 hordozórakéta legutóbbi sikeres startjáról. Most bemutatjuk az "utasokat", vagyis azt a hét európai műholdat, melyek a világűrbe jutottak.
Az Ariane-5-ös valamennyi mesterséges holdat nagyjából 700 km magas, napszinkron pályára állította.
A Helios-IIA (fent) egy 4200 kg tömegű katonai műhold, melynek tervezett élettartama 5 év. Fejlesztését Belgium, Franciaország és Spanyolország finanszírozta, és persze e három ország hadseregei lesznek az elsődleges felhasználók. A műhold építését az EADS Astrium által irányított konzorcium végezte, melyben az Alcatel Space feladata volt a nagyfelbontású optikai és infravörös szenzorok (képalkotó rendszerek) fejlesztése és gyártása. A katonai felderítő műhold programja titkos.
Az Essaim műhold-kötelék (fent) négy kisméretű, egyenként 120 kg tömegű mesterséges holdból áll. Ezeket a francia haderő számára építették a hazai fejlesztésű Myriade mikro-műhold “busz” bázisán. A műholdak tulajdonképpen új elektromágneses felderítő technológiák kísérleti platformjai, részletes programjuk titkos, tervezett élettartamuk 3 év.
A 120 kg-os Parasol műholdat (fent) a francia nemzeti űrügynökség (CNES) fejlesztette ki a Myriade mikro-műhold “busz” felhasználásával. A polgári műhold legfontosabb feladata a felső légköri aeroszolok és a felhőképződés tanulmányozása.
FOTÓK (sorrendben): EADS Astrium, EADS Astrium, CNES, Arianespace
Kapcsolódó cikkek:
A 15 kg-os spanyol Nanosat-1 (jobbra) a madridi INTA űrügynökség által a közelmúltban kifejlesztett nanoműhold-család első tagja. A Nanosat-1 feladata (együttműködve a Parasol-lal) különféle légköri változások nyomonkövetése, illetve új adatátviteli technikák tesztelése. Egyúttal ennek az űreszköznek kell bizonyítania, hogy a spanyol fejlesztésű nanoműholdak érettek és megfelelők a világűrben történő alkalmazásokra.
Az Ariane-5 is sikeresen elindult
A norvég egyetemisták által 2001 és 2004 között kifejlesztett és épített kísérleti műhold, az NCUBE a tervek szerint novemberben kezdi meg működését.
