A GSLV rakéta még a múlt héten, startra előkészítve.
A műholdakat a geoszinkron pálya magasságáig eljuttatni képes indiai hordozóeszköz első fokozata egy szilárd hajtóanyagú fő rakétából és oldalt négy darab L40 jelű, folyékony (hidrazin) hajtóanyagú gyorsítórakétából áll. Ez utóbbiak fúvókái irányíthatók, s így a rakéta röppályája menet közben, a felszállást követő két és fél perc során változtatható. Most ez nem működött. A pontos ok kiderítésére az Indiai Űrügynökség (ISRO) illetékesei vizsgálatba kezdtek.
A rakéta robbanása a levegőben. (Képek: ISRO)
Az indiai űrprogramot bizonyára komolyan visszaveti, hogy 2010-ben most második alkalommal történ baleset a GSLV rakéta indításakor. A mostani robbanásban odaveszett a GSAT-5P jelű távközlési műhold, amely a valaha indiai rakétával indított legnagyobb tömegű (2,3 tonnás) űreszköz volt (pontosabban lett volna). A geoszinkron műholdat televíziós műsorszórásra és adatátvitelre szánták, egy már működő, de elöregedett űreszköz pótlására. A tervek szerint 12 évig kellett volna szolgálnia.
A GSLV eddig hét alkalommal indult, ez a negyedik teljes kudarc. Az előző, idén április 15-én bekövetkezett baleset során a korábban használt orosz gyártmányú harmadik rakétafokozat helyettesítésére kifejlesztett hazai gyártmányú fokozat mondta fel a szolgálatot. (A mostani startot a még raktáron levő két orosz fokozat egyikének felhasználásával engedélyezték, de a rakéta működése ezúttal nem jutott el a harmadik lépcsőig.)
Frey Sándor
