A MANT ma az Űrkutatás Napján emlékezik meg az űrkorszak kezdetének 60. évfordulójáról, a Természet Világa tematikus összeállítással készült a neves eseményre.
Az űrkorszak kezdetére (Szputnyik–1 indításának évfordulójára) és hat évtizedes fejlődésére emlékező tematikus összeállításuk elkészítéséhez a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is hozzájárult, utóbbit a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő Magyar Űrkutatási Irodától kapott támogatás tette lehetővé. Ugyanaz a gyümölcsöző együttműködés, amely az elmúlt évtizedekben a Természet Világa több sikeres űrkutatási különszámában öltött testet.
Az évforduló alkalmából a Természet Világa legújabb számának több mint a felét űrkutatási témájú cikkek töltik meg.
Amint a bevezetőben olvasható, a Természet Világa „októberi száma szinte napra pontosan hatvan évvel azután kerül az olvasók kezébe, amikor a Föld első mesterséges holdja, a Szputnyik–1 pályára állításával elkezdődött az űrkorszak. Illőnek gondoltuk, hogy az űrkutatás őstörténetétől a legújabb eredményekig néhány érdekességet bemutató cikkösszeállítással emlékezzünk meg a nevezetes évfordulóról. Annál is inkább, mert annak az 58 cm-es, bip-bip jeleket sugárzó fémgolyónak a működése nemcsak egy új tudományterület születését jelentette, hanem a hétköznapi életünket átszövő változásokat vont maga után.”
Ami a visszaemlékezést illeti, az összeállítás vezető cikkében Almár Iván nem magára a Szputnyik–1-re emlékezik vissza, hanem újabb, a korabeli titkos anyagokat is bemutató orosz források alapján arra az útra, amelyik elvezetett az első mesterséges hold felbocsátásáig. Mint a szerző előre bocsátja: „Számomra azonban csak akkor vált ez az ’előtörténet’ teljessé, amikor 2007-ben az Orosz Tudományos Akadémia meghívására Moszkvában részt vehettem az 50. évforduló ünnepségein, és többek között kaptam egy 300 oldalas könyvet, amely oroszul és angolul is közzétette az űrtörténelem sok fontos orosz és külföldi résztvevőjének visszaemlékezéseit a hősi időkre. … Ennek több írása hiteles forrásnak tűnik abban a tekintetben, hogy milyen göröngyös út vezetett az első szputnyik felbocsátásáig, kik voltak a Szovjetunióban ennek a folyamatnak az igazi motorjai (nevüket a titkolódzás miatt korábban nem is lehetett tudni). A továbbiakban főleg Igor Bazinov részletes beszámolójából merítek (elhagyva a kevésbé fontos személyek, valamint intézmények neveit). A szerző 1951-től vett részt aktívan a ballisztikus rakétafejlesztési kutatásokban. Visszaemlékezései a hordozórakéta és az első szputnyikok fejlesztésének történetére vonatkoznak.”
Az őstörténet hiteles forrása az Oroszországban az 50. évfordulóra megjelent kötet. (Kép: Almár Iván)
Gombosi Tamás űr-plazmafizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a vele készített interjúban a kicsit kevésbé régmúltra vonatkozó emlékeit is felidézi, a beszélgetés azonban átvezet a jelenbe, hiszen a Michigani Egyetem professzora részletesen beszél az irányításával készülő űridőjárási modellekről. Végül, de nem utolsósorban az összeállítás további cikkeiben a hazai űrtevékenységben jelenleg is aktív kutatók, mérnökök számolnak be munkájukról.
A Természet Világa 2017. októberi számában megjelent, a Szputnyik–1 indításának 60. évfordulója alkalmából készült cikkösszeállítás tartalomjegyzéke. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
PROGRAMAJÁNLÓ: Űrkutatás Napja 2017
Az új időszámítás: „Szputnyik előtt” és „Szputnyik után”
Bip-bip – avagy kengyelfutó gyalogkakukk az űrben: 50 éve repült a Szputnyik-1 (1. rész)
Bip-bip – avagy kengyelfutó gyalogkakukk az űrben: 50 éve repült a Szputnyik-1 (2. rész)
Évfordulós programok, írások
45 évvel ezelőtt kezdődött...
Természet Világa
Az SZTE Általános Orvosi Kar Szak- és Továbbképzési Központja a Repülő- és Űrorvosi Tanszék szervezésében tanfolyamot tart Kecskeméten.
