Októberben hozták nyilvánosságra a februárban indított Sentinel–3A műhold az óceánok és a szárazföldek színét vizsgáló műszerének újabb, színes felvételeit.
Az ESA és az EU Copernicus programja keretében februárban pályára állított Sentinel–3A műholdat az ESA már nyáron átadta üzemeltetésre az Eumetsatnak (amint arról portálunkon is beszámoltunk). Most a műhold újabb nagy lépést tett az „üzemszerű működés” felé, mert októberben újabb, az OLCI műszerrel készített felvételeket hoztak nyilvánosságra (az ESA cikke szerint most először, jóllehet korábbi cikkeink illusztrációit is az OLCI műszerrel készítette a hold). Valójában a képeket május óta folyamatosan veszik és kísérleti, beszabályozási célra feldolgozzák azokat. A júliusi átadáskor még rögzítették azokat a részleteket, amelyeket tisztázni kell, mielőtt a műhold megkezdheti a tényleges adatszolgáltatást.
A Sentinel–3A két felvétele Grönland északkeleti partvidékéről 2016. június 13-án, illetve augusztus 22-én a műhold OLCI műszerével készült. Egyértelműen látszik a part menti jég eltérő színe. (Animált kép: Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)
Az OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) az óceánok és szárazföldek színét mérő műszer, 21 hullámhossz-tartományban (400–1020 nm között, tehát a látható és a közeli infravörös tartományban) és 1270 km széles letapogatási sávval működik. Térbeli felbontása mintegy 300 méter, tehát elsősorban nagy területek átfogó vizsgálatára alkalmas. Fedélzetén több más műszer is működik (lásd egy másik, korábbi cikkünket), a Sentinel–3A az eddig felbocsátott legösszetettebb Sentinel műhold. Fő feladata az óceánok, a szárazföldek, a jég és a légkör állapotának folyamatos követése, a nagyléptékű dinamikus folyamatok megfigyelése és valós idejű információ szolgáltatása szárazföldi és időjárási alkalmazásokhoz.
Nyugat-Európáról ezt a képet a műhold OLCI műszere 2016. október 16-án készítette. A bal oldali részen annak az 1270 km széles sávnak egy szakasza látható, amelyet a műhold egy vonulása közben letapogat. Jobbra, a kép kinagyított részletén Franciaország és az Alpok látható. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)
A legújabb felvételek közzétételekor azt is elmondták, hogy a műhold másik két műszerével, a tengerek és a szárazföldek felszíni hőmérsékletét mérő radiométerrel (SLSTR) és a radaros magasságmérővel (SRAL) vett adatokat novemberben, illetve decemberben készülnek nyilvánosságra hozni.
Az előző kép jobb alsó sarkának kinagyított részlete. A Sentinel–3A felvételén a Földközi-tenger nyugati medencéjének egy része, pontosabban a Tirrén-tenger északi része látható. (A bal oldalon Korzika, balra lent Szardínia északi csücske, fent középen Elba szigete, jobbra Toszkána és Lazio tengerpartjának kis része látható. A jobb felső sarokban a kerek tó a Rómától északnyugatra fekvő Bracciano-tó.) A Korzika és az Appennini-félsziget partja mentén látható elszíneződést a korábbi napok heves esőzése miatt a tengerbe mosódó hordalék okozta. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2016 / Eumetsat) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Homokvihar a Vörös-tenger fölött
A Sentinel–3A meglovagolja a hullámokat
A Sentinel–3A első felvételei
Pályán a Sentinel-3A
Célegyenesben a Sentinel-3A
A Föld színei a Sentinel-3A „szemével” (ESA)
A Sentinel–1 radarmérései megerősítették, hogy rohamosan süllyed San Francisco egyik felhőkarcolója. Sőt nemcsak süllyed, hanem dől is. Környezete viszont stabil.
