Közép-európai időben délután fél négy után kezdődnek a manőverek az ESA elhasznált teherűrhajójának a légkörbe léptetésére. Az irányított megsemmisülés a Csendes-óceán lakatlan vidékei fölött következik be. (A folyamatot az ESA erre a célra szolgáló blogján is lehet követni.)
A március elején startolt első európai automata teherűrhajó (Automated Transfer Vehicle, ATV) sikeres küldetése után szeptember 5-én kapcsolódott le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). A 13,5 tonnás, az űrállomáson feleslegessé vált dolgokkal is megpakolt Jules Verne bő 3 hetes önálló repülése most két pályamódosító manőver után ér véget. A légköri elégést úgy időzítették, hogy a helyi éjszakában a jelenséget repülőgépekről meg tudják figyelni. A két repülőgépről európai és amerikai kutatók optikai megfigyeléseket és színképelemző méréseket végeznek. A célok közt szerepel például a Föld légkörébe lépő természetes égitestek (meteorok) feldarabolódásának vizsgálata, lévén hogy olyen jelenséget előre nem lehet „megszervezni”. Itt viszont előre ismert a belépés ideje, a test tömege és sebessége. Fontos információkat nyerhetnek a következő ATV-k tervezéséhez is. Ráadásképp az űrhajósok az ISS orosz ultraibolya távcsövével (FIALKA) is megkísérlik megfigyelni az eseményt.
Egy Gulfstream V, a két megfigyelő repülőgép egyike a NASA Ames Kutatóközpontjában. A Tahitin tartózkodó 55 kutató két, egymástól 600 km-re repülő géppel ered a tűzgolyó „nyomába”. (Kép: J. Vaubaillon / Caltech)
Frey Sándor
