Főnfelhőzet Rijeka mellett – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
ELTE műholdvevő állomás - 2009.03.23 08:30.

A hegyeken átbukó, a leszálló oldalon szárító és meleg szél, a főn különös felhőalakzatokat kelt. Ezúttal a horvát tengerpart északi részén láthatunk ilyent.

A kép északnyugati részén a jellegzetes formájú Isztriai-félsziget, északon a Karszt-hegység, délkeleten a Velebit gerince látszik; a hegyeket 1000-1200 méteres magasság felett hó fedi. A Velebit gerincén átbukó főn lencsefelhői felülről persze nem látszanak lencse-alakúnak, de az átbukó szél legmagasabb pontján sűrűbbek, két oldalt pedig elvékonyodnak.

Hogyan is működik a főn? A hegyek egyik oldaláról érkező párás légtömegek felemelkednek, párájuk kicsapódik, közben lassan lehűlnek, pl. 100 méterenként fél fokkal. Mire eléri a hegygerincet, a levegő kiszárad, és a másik oldalon így ereszkedés közben sokkal gyorsabban melegszik, pl. 100 méterenként egy fokkal. Egy 1000 méteres hegy szél felőli oldalán így 5 fokkal hidegebb van, mint a szélmentesen. A Velebiten ez a jelenség fokozottan érvényes, ugyanis a gerinc a tenger felett mintegy 1500 méterrel van, de a mögötte levő havas fennsík fölé csak pár száz méterrel emelkedik; így északkeleti oldalán még hómezőket látunk, míg a tengerpartra száraz meleget hoz a főn.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét március 22-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

Timár Gábor – Kern Anikó (ELTE)

Megosztás:

ELTE műholdvevő állomás Jégtáblák Szentpétervár körül – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról - 2009.03.09. Északon még tart a tél: Szentpétervár térségében még mindent hó és jég borít. A Ladoga és a Finn-öböl jege azonban már nem összefüggő: óriási jégtáblákat mutat a műholdkép.

Archívum