EGNOS-teszt az Űrállomáson

2005. április 17-én hajnalban a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dokkolt a Szojuz TMA-6. Az űrhajón utazó Roberto Vittori űrhajós többek között azt is vizsgálni fogja, hogy az EGNOS rendszert hogyan lehet a jövőben űreszközökön – például távérzékelő műholdakon – használni.

Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) az Európai Űrügynökség (ESA), az Európai Unio (EU) és az Európai Polgári Repülésügyi Szervezet (Eurocontrol) olyan kiegészítő műholdas szolgáltatása, amely az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ katonai műholdas helymeghatározó rendszerek
· pontosságát
· megbízhatóságát és
· rendelkezésre állását
javítja. Ehhez közel 40 földi állomást, és három geostacionárius műholdon bérelt csatornát használ. A mostani kisérletben arra keresik a választ, hogy az elsősorban repülőgépek és hajók precíz és biztonságos irányítására használt EGNOS megfelel-e kisebb-nagyobb műholdak, vagy akár űrhajók alacsony földkörüli pályán történő irányítására.



A Szojuz külső részére szerelt GPS/GLONASSZ/EGNOS
antenna (Fotó: LABEN)

A tesztsorozat több szakaszból áll. Előszőr a Szojuz szabad repülése alatt (tehát az ISS-hez kapcsolódás előtt) kétszer 6 órán át használták az olasz Alenia Spazio és a szintén olasz LABEN által fejlesztett műholdas helymeghatározó rendszert, melyet ekkor Vittori olasz űrhajós egy notebook-kal ellenőrzött 60 percenként. Az ISS-sel történt dokkolás után háromszor 6 órás mérési kampányokra kerül sor, melyet az olasz asztronauta 3 óránként ellenőriz. A cél a(z előszőr szabadon repülő, majd később az ISS-hez kapcsolt) Szojuz pozíciójának és sebességének minél pontosabb és minél folyamatosabb meghatározása. (Ne feledjük, az ISS-Szojuz rendszer 28 000 km / órás sebességgel száguld a Föld körül!)



A Szojuz űrhajó belső (hermetikus) részében elhelyezett,
űrrepülésekre minősített GPS/GLONASSZ/EGNOS vevő és
ellenőrző számítógépe. (Fotó: ESA)

Az európai EGNOS már jelenleg is működik – igaz csak teszt üzemmódban. Várhatóan 2005 közepétől lehet majd ún. nem kritikus alkalmazásokban (pl. térképészet és földmérés) használni, de 2006-tól már az „élet és vagyonbiztonság szempontjából kritikus” alkalmazásokban is bevetésre kerülhet, - így használhatják majd hajók igen keskeny csatornákban, vagy éppen kikötésnél, illetve repülőgépek az útvonal repülésben, vagy egyes (repülőtér) megközelítési eljárásoknál.

Kapcsolódó cikkek:
Dokkolt a Szojuz - indul az Eneide
Adatok a Szojuz TMA-6 repüléséről

Cikk nyomtatása
A rovat archívuma

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

játékbolt ahol gyerekjáték a vásárlás

Tetszik / Like

Kiemelt partnerünk

Magyar űrkatalógus