antenna (Fotó: LABEN)
A tesztsorozat több szakaszból áll. Előszőr a Szojuz szabad repülése alatt (tehát az ISS-hez kapcsolódás előtt) kétszer 6 órán át használták az olasz Alenia Spazio és a szintén olasz LABEN által fejlesztett műholdas helymeghatározó rendszert, melyet ekkor Vittori olasz űrhajós egy notebook-kal ellenőrzött 60 percenként. Az ISS-sel történt dokkolás után háromszor 6 órás mérési kampányokra kerül sor, melyet az olasz asztronauta 3 óránként ellenőriz. A cél a(z előszőr szabadon repülő, majd később az ISS-hez kapcsolt) Szojuz pozíciójának és sebességének minél pontosabb és minél folyamatosabb meghatározása. (Ne feledjük, az ISS-Szojuz rendszer 28 000 km / órás sebességgel száguld a Föld körül!)

A Szojuz űrhajó belső (hermetikus) részében elhelyezett,
űrrepülésekre minősített GPS/GLONASSZ/EGNOS vevő és
ellenőrző számítógépe. (Fotó: ESA)
Az európai EGNOS már jelenleg is működik – igaz csak teszt üzemmódban. Várhatóan 2005 közepétől lehet majd ún. nem kritikus alkalmazásokban (pl. térképészet és földmérés) használni, de 2006-tól már az „élet és vagyonbiztonság szempontjából kritikus” alkalmazásokban is bevetésre kerülhet, - így használhatják majd hajók igen keskeny csatornákban, vagy éppen kikötésnél, illetve repülőgépek az útvonal repülésben, vagy egyes (repülőtér) megközelítési eljárásoknál.
Szentpéteri László