GYORSHÍR: Úton India második holdszondája

A Csándráján–2 egyik egysége várhatóan szeptember első napjaiban kísérli meg a sima leszállást a Hold déli pólusvidékén.

Az indiai Csándráján–2 (Chandrayaan–2) űrszonda július 22-én, magyar idő szerint 11:13-kor indult a Satish Dhawan Űrközpontból, Sriharikota szigetéről egy GSLV Mk.3 (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle Mk.3) hordozórakétával. A startot az előző hétvégéről halasztották el, amikor a visszaszámlálás utolsó órájában egy műszaki probléma lépett fel a rakéta végfokozatával kapcsolatban. A Csándráján–2 terveiről, programjáról, fedélzeti tudományos berendezéseiről nemrég egy részletes cikkünkben írtunk: „ [A] szonda három részből áll, keringő egységből (Orbiter), a Vikram leszállóegységből és a Pragyan holdjáróból. A küldetés célja egyrészt a technológiai képesség, elsősorban a sima leszállás és a holdjáró működtetésének demonstrálása. Másrészt, a tudományos célok közül a legfontosabbak a víz jelenlétének kimutatása, illetve feltérképezése, a felszín kémiai összetételének vizsgálata, valamint a déli pólus térségében a regolit tulajdonságainak helyszíni vizsgálata.”

A 43,4 m magas GSLV Mk.3 rakéta kigördül az indítóállás felé, orrkúpja alatt a második indiai holdszondával. (Kép: ISRO)

India holdprogramja a 2008–2009-ben működött Csándráján–1 (Chandrayaan–1) szondával kezdődött, amellyel a Hold körüli pályáról vizsgálták az égitestet. Legnagyobb visszhangot kiváltó eredménye víztartalmú ásványok felfedezése volt a holdi sarkvidéken, a legnagyobb koncentrációban az állandóan árnyékos kráterek belsejében. Ha a második szonda szeptember elejére tervezett landolása sikerrel jár, India lehet a negyedik állam – az egykori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után –, amelynek űreszközzel sima leszállást hajt végre a Holdon. (Az izraeli Beresitnek idén áprilisban ez nem jött össze.) A Csándráján–2 augusztus elején áll majd Hold körüli pályára, a leszállóegység és a pályán maradó orbiter elválása szeptember 2-án vagy 3-án történik. Ha minden a tervek szerint alakul, maga a kulcsfontosságú landolási manőver szeptember 6-ára várható. A leszállóhely nem akármilyen, hiszen a Hold poláris vidékeire (pontosabban 70,9° déli szélességhez) eddig még senki nem küldött űreszközt.

A Csándráján–2 ambiciózus programja amerikai dollárba átszámítva 142 millióba kerül. Hogy el tudjuk helyezni ezt egy képzeletbeli árlistán, a 2009-ben indított és a Holdat azóta is térképező amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) költsége 500 millió dollár volt. A leszállóegység és a holdjáró fél holdi napig (14 földi napon át) maradhat működőképes, vagyis a –180 °C-nál hidegebb holdi éjszaka átvészelésére nem készítették fel őket. A Hold körül keringő egység névleges működési élettartama legalább 1 év. Ez idő alatt nagyfelbontású képeket készít, radaros és színképi méréseket végez. Ez utóbbiak segítségével a víz(jég) nyomai után kutat.

A szerelőcsarnokban a start előkészületei során felhelyezik a leszállóegységet (balra) az orbiter (jobbra) tetejére. A légkörben való emelkedés során az egészet védő rakéta-orrburkolat egyik fele a háttérben látható. (Kép: ISRO)

Mivel a kínai Csang'e–4 leszállóegység és a holdjáró továbbra is üzemképes és dolgozik, ha a Csándráján–2 is megkezdi a munkát a felszínen szeptemberben, az 1970-es évek óta először történhet meg, hogy egyszerre több űreszköz vizsgálja aktívan a Holdat a helyszínen.

Kapcsolódó cikkek:
Vikram és Pragyan
India kutató űreszközei
Hajsza a holdi víz után
Hirtelen halál: az indiai holdszonda vége
A Hold körül az indiai űrszonda
Elindult az indiai holdszonda
Sikertelen volt a Beresit leszállása
A harmadik éjszaka a Holdon

Kapcsolódó linkek:
A második indiai holdszonda startja (Spaceflight Now)