Két orosz Kanopusz-V földmegfigyelő műhold és 26 kisebb „utastársuk” állt Föld körüli pályára a távol-keleti orosz űrközpontból.
A Vosztocsnijból december 27-én, magyar idő szerint 3:07-kor végrehajtott starthoz egy Szojuz-2.1a hordozórakétát használtak. Mivel már nagyon közel az év vége, nem meglepő, hogy a mostani volt Oroszországból idén az utolsó űrindítás. A még mindig nem teljesen kész Vosztocsnijból 2018-ban ez volt egyébként a második start, 2016 óta összességében a negyedik. S ha már vége az évnek, érdemes megemlíteni, hogy orosz üzemeltetésű starthelyről idén összesen 17 indítást hajtottak végre. A megfogalmazásba beleértendő a Kazahsztán területén található Bajkonur is, ahonnan 9 start volt (ebből 1 sikertelen). Az észak-oroszországi Pleszeckből 6 alkalommal állítottak pályára műholdakat.
A Szojuz-2.1a rakéta felemelkedése az Amur-vidéken épült orosz starthelyről. (Kép: Roszkoszmosz)
A két fő hasznos teher a Kanopusz-V sorozat 5. és 6. tagja volt. Ezek orosz kormányzati szervek számára gyűjtenek földmegfigyelési adatokat, egyebek mellett a katasztrófa-elhárítást, erdőtüzek detektálását, térképezést segítve.
A két orosz távérzékelő hold mellé több kisebb űreszköz, német, japán, spanyol, dél-afrikai műholdak, valamint tucatnyi amerikai földmegfigyelő (a Planet cég flottájába) és nyolc időjárási (a Spire Global cég flottájába) CubeSat fért bele. A rakéta Fregat végfokozata segítségével a műholdcsomag tagjai három különböző típusú pályára kerültek. Először a két Kanopusz-V önállósult, 522 km magasságban. A Fregatot összesen hét alkalommal indították be, az utolsó manőverrel belevezették a sűrű légkörbe, ahol megsemmisült.
A 28 műhold a start előkészítésekor, már a Fregat végfokozatra szerelve. (Kép: Glavkoszmosz)
A második pályamagasságban, 585 km-nél egy tudatnyi kis műhold kezdett önálló életet, köztük a Spire Global cipősdoboz méretű, légköri paramétereket mérő és hajókövetési adatokat gyűjtő űreszközei. Ilyenekből az kaliforniai székhelyű vállalat 2015 óta már több mint 80-at indított. Itt önállósult a GRUS-1 nevű, 2,5 m-es felszíni felbontású földmegfigyelő műhold, az Axelspace nevű új japán űrcég majdani flottájának előfutára. A berlini German Orbital Systems két CubeSat üzeeltetője. Az egyik (iSat) Csehországban épült az iSky Technology cégnél és ADS-B jeladók alapján követi a repülőgépek útvonalát. A másik nanoműhold, a saját készítésű D-Star One Sparrow technológiai kísérleteket végez.
A tizenkettedik műhold ebben az adagban szintén egy CubeSat, a Würzburgi Egyetem negyedik műholdja (UWE-4) volt.
Az utolsó csomag 495 km magas pályákra került. Összesen 14 holdja közül 12 a Planet cég Dove földmegfigyelő nanoműholdja, a Flock-3k jelzésű sorozatból. A Planet flottájának összlétszáma már eddig is meghaladta a százat. Érdekesség, hogy a mostani starttal egy hónapon belül harmadik alkalommal, három különböző országból indítottak a Planet számára műholdakat (először Indiából egy PSLV rakétával, aztán az Egyesült Államokból egy Falcon-9-cel). Említsük meg végül a maradék két űreszköz nevét is: a ZACube-2 egy dél-afrikai, a Lume-1 egy spanyol CubeSat. Erdőtüzek detektálására, a tengeri hajóforgalom követésére készültek.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két Kanopusz és kilenc másik
Indiai földmegfigyelő műhold és egy csomó kicsi
ESEO és 63 másik
Szojuz rakéta 28 műholddal Vosztocsnijból (Spaceflight Now)
Egy seregnyi, a Rubik-kockától a hűtőszekrényig terjedő méterű kisebb műholdat állítottak pályára Falcon-9 rakétával, köztük a többszörös magyar vonatkozású európai diákműholdat.
