Ausztriában tudják, hogy fontos

Pályára állt a harmadik osztrák műhold, készül a negyedik. A költségvetés bőkezű, az űripar ezer embert foglalkoztat.

Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) idén június 7–16. között Bécsben tartotta 60. ülésszakát. Szokás szerint több résztvevő ország és szervezet idén is úgynevezett technikai előadásban számolt be űrtevékenysége legújabb eredményeiről, amelyek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk. Az osztrák előadó teljes áttekintést adott Ausztria űrtevékenységéről, amiből itt csak néhány részletet emelünk ki.

Talán nem érdektelen az előadás „Az űrtevékenység mint befektetés” című bevezetőjét teljes egészében idézni. Az űrtevékenység Ausztria nemzeti innovációs rendszere szerves részét képezi. (Ez ott ilyen magától értetődő. Nem kell nap mint nap érvelni, magyarázkodni, a döntéshozókat győzködni. Csak érdemes megjegyezni: „az innovációs rendszer szerves része”. – B.E.) Politikai értéke a nemzetközi együttműködés és hozzájárulás Európa stratégiai érdekéhez, „a XXI. század infrastruktúrájához”. Tudományos és műszaki értéke a szakértelem a csúcstechnológiát képviselő szektorban és a nemzetközi láthatóság. Humanitárius értékét azok a területek jelentik, amelyek közvetlenül a társadalom javát szolgálják. Oktatási értéke az, hogy ösztönzően hat a fiatal generációkra és vonzza a legkiválóbb tehetségeket.

Ausztria 2017-es űrköltségvetése. (Forrás: BMVIT, FFG)

Ezzel tehát tisztában vannak az űrtevékenységet felügyelő Közlekedési, Innovációs és Technológiai Szövetségi Minisztériumban (BMVIT) és az ahhoz tartozó Kutatás-fejlesztési Ügynökségnél (FFG). Ennek megfelelő a terület finanszírozása. Amint az ábráról leolvasható, Ausztria idén 65,67 millió eurót (ami kb. 20 milliárd forintnak felel meg) fordít űrtevékenységre. A kötelező programokra fordított összeggel nem érdemes foglalkozni, ezt az ESA az országok nemzeti jövedelme alapján számítja ki, tehát kőbe vésettnek kell tekinteni. Hasonló elven nyugszik az EUMETSAT hozzájárulás (ami a magyar viszonyokkal való összehasonlításnál figyelmen kívül hagyható, ez nálunk „másik kalapból” megy). Fontos viszont észrevenni, hogy az osztrákok a kötelező befizetésükön felül, annak több mint másfélszeresével vesznek részt az ESA önkéntes programjaiban. Ugyancsak fontos és tanulságos, hogy az osztrák űrprogram azért működik jól, mert a fentieken kívül 7,2 millió eurót fordítanak a nemzeti űrprogramra (osztrák űralkalmazási program, ASAP). (Ez nálunk a „Minek az, ha már úgyis befizetjük azt a sok pénzt az ESA-ba?” kategória. – B.E.)

Ausztria részvétele az ESA tudományos programjaiban. Legfontosabb hozzájárulásaik a többrétegű szigetelések (MLI), műholdak szerkezeti elemei és mechanikai egységek, valamint a földi háttérelektronika (EGSE) készítése. (Forrás: BMVIT, FFG)

Az ASAP és az ESA mellett az osztrák űrtevékenység harmadik pillérjét az EU programokban (Galileo, Copernicus, SST, azaz a kozmikus veszélyek követése) való részvétel jelenti, hasonló egységekkel, mint amilyeneket az ESA tudományos űreszközeihez készítenek (lásd az ábrát). Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ez a pillér a költségvetési diagramon nem szerepel. Ez Ausztria általános EU hozzájárulásából a fenti programokra jutó költségvetésnek az a része, amelyet az osztrák cégek, intézmények elnyernek. Ezen összegek nagysága nem szerepel az előadásban, de fontos tudni, hogy ez az a terület, ahol – az ESA szabályokkal ellentétben – a visszapályázási arány 1-nél nagyobb lehet, vagyis az ország több pénzt szerezhet, mint amennyi befizetéseiből az adott területre arányosan jut.

Az osztrák űrtevékenység finanszírozásának három pillére. (Forrás: BMVIT, FFG)

Az előadásban nagy hangsúlyt kaptak az osztrák CubeSatok. Az évek óta működő BRITE konstelláció két osztrák műholdjáról már hangzott el előadás az ENSZ-ben (és portálunkon is szerepeltek). A mostani előadásnak különös aktualitást adott viszont, hogy alig két héttel az elhangzása után állt pályára Ausztria harmadik műholdja, a Pegasus, amelyet a Bécsújhelyi Műszaki Főiskola hallgatói készítettek. A két egységes (2U) CubeSat műhold a QB50 rendszerbe tartozik, 500 km magasságban, 98 fokos hajlású pályán kering a Föld körül. Június 23-án indiai PSLV hordozórakétával állították pályára. A műhold eddig bekapcsolt alrendszerei hibátlanul működnek, jelenleg beszabályozásuk folyik. A Pegasus elkészítéséhez a 2014 óta már hivatalosan is „Űrminisztériumnak” minősülő BMVIT 2,5 millió euróval járult hozzá.

Ausztria harmadik műholdja, a QB50 rendszerbe tartozó Pegasus június 23-a óta kering a Föld körül. (Kép: FH Wiener Neustadt)

Az esemény kapcsán megjelent sajtóhírek szerint Ausztria űriparában mintegy 120 cég és szervezet tevékenykedik, amelyek 1000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Az ágazat teljes éves forgalma 125 millió euró.

Ausztria következő műholdja, a PRETTY (a két BRITE-hoz hasonlóan) ismét Grazban készül, Otto Koudelka professzor (balról a második) irányításával. (Kép: FFG / Morgenstern)

Ausztria következő műholdja egy három egységes (3U) Cubesat lesz, amely a „Passive REflecTomeTrY” összevonásából a PRETTY nevet kapta. Feladata a gleccserek és a sarkvidékek jegének, valamint az óceánok hullámzásának vizsgálata lesz. A műhold ESA együttműködésben, az ESA OPS-SAT platformjára épül. A Grazi Egyetem sajtóközleménye szerint 2020-ban, a hozzá tartozó kép aláírása szerint 2018-ban indulhat.

Kapcsolódó cikkek:
Harmincegy műhold Indiából
Csillagászati nanoműholdak
Az Ariane–6 építői
Légkörkutató CubeSatok
Az osztrák EU-elnökség és az űrtevékenység

Kapcsolódó linkek:
ENSZ Világűriroda (UN COPUOS)
A COPUOS 2017. évi ülésszakának technikai előadásai
Előadás Ausztria űrtevékenységéről
Cikk az osztrák nanoműholdakról (németül) (BMVIT)
A Pegasus projekt honlapja