A magyar részvétellel készülő üstökös-szonda újabb lépéseket tett a világűr felé.
2002. november 25.: Az Arianespace munkatársai sikeresen összeillesztették az óriási Ariane-5 típusú hordozórakéta "agyát", egy külsőre egyszerű csődarabnak tűnő gyűrűt (a sorozat első kettő képe). Ez a közgyűrű azonban azokat az érzékelőket és azt az elektronikát rejti, amely januárban a rakéta pályára állását és a szonda leválasztását fogja vezérelni. Kapcsolódó cikkek:
Pár órával később elhelyezték azt a gyorsítórakétát is, amely majd bolygóközi pályára löki az űrszondát (a sorozat jobb szélső képe).
2002. november 29.: A meghajtásért felelős csoport sikeresen elvégezte az űrszonda feltöltését üzemanyaggal. A nagy körültekintést igénylő veszélyes művelet során monometil-hidrazinnal (MMH; CH3-NH-NH2), 16 bar nyomáson töltötték fel az űreszközt (alul), amely már csupán a legvégső ellenőrzésekre és az egyre közeledő indulásra vár
Bár az ún. indítási ablak (az az időszak amikor a szonda a szükséges pályára juttatható) január 12-én "nyílik" és a szakembereknek összesen tizenkilenc nap áll rendelkezésére a sikeres starthoz, fontos hangsúlyozni, hogy az "ablak" naponta mindösszesen csak 20 percet (!) lesz "nyitva".
A Rosetta bemutatkozik
A jövő év első hónapjában a Wirtanen-üstököshöz induló, és ott az égitest körüli pályára álló, illetve leszállóegységével landoló Rosetta űrszonda-együttes megvalósításában magyar szakemberek is részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy ez a tény indokolja, hogy a Rosetta-val kapcsolatos híreket külön kezeljük. Mi is a Rosetta program?
