Az év végéig aláírhatják azt a megállapodást, amely szerint az amerikaiakat az oroszok váltják az Európai Űrügynökség partnereként a Mars kutatására az évtized második felében induló programban.
Erről pénteki moszkvai találkozójukon állapodott meg Vlagyimir Popovkin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz), és Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője. Az ExoMars korábban európai-amerikai együttműködésben valósult volna meg, de idén februárban a NASA hivatalosan is bejelentette, hogy pénzügyi problémák miatt kénytelen kiszállni a programból.
Az ExoMars két lépcsőjében 2016-ban és 2018-ban indítanának egy-egy űreszközt külső bolygószomszédunk felé. Elsőként egy Mars körül keringő szonda (Trace Gas Orbiter, TGO), másodjára már egy felszínre leszálló eszköz startolna. Az orosz fél legfontosabb szerepe az indításokhoz egy-egy nagyteljesítményű Proton hordozórakéta biztosítása lesz. Az együttműködés alapja – a találkozóról kibocsátott közlemény szavaival – a közös tudományos érdeklődés a Mars kutatásával kapcsolatban.
Az ExoMars Trace Gas Orbiter szonda, és az épp leváló leszálló egysége. (Fantáziakép: ESA)
A 2016. januári indításra tervezett ExoMars TGO űrszonda építésének fővállalkozója a Thales Alenia Space. A fedélzeten a Mars légkörében levő metán és más, nyomokban előforduló gázok koncentrációjának mérésére alkalmas berendezések lesznek. A szondával repül egy kísérleti, statikus leszálló egység (Entry, Descent and Landing Demonstrator Module, EDM) is, amely a felszínre érve elsősorban meteorológiai jellegű méréseket végez majd.
Az ExoMars rover a bolygó felszínén. (Fantáziakép: ESA)
A mozgó felszíni egység (rover) az Astrium Satellites cég vezetésével épül, és a tervek szerint 2018-ra lesz indításra kész. Az orosz partner készíti hozzá a légkörbe lépést, fékezést és sima leszállást biztosító rendszert. A korábbi változatban az amerikai Mars Science Laboratory (Curiosity rover) hamarosan élesben is vizsgázó „légi daruján” alapuló leszállító rendszerrel számoltak. Ugyancsak a NASA bocsátotta volna rendelkezésre az Atlas-5 hordozórakétákat.
Az ESA következő, idén novemberben esedékes miniszteri tanácsi ülésének feladata lesz több pénzt találni az ExoMars folytatására. A tagországok ugyanis eddig 850 millió eurót ajánlottak fel, de az átalakított program többe, közel 1,2 milliárdba kerül majd. Csak ezután kerülhet sor a hivatalos együttműködési megállapodás aláírására az orosz partnerrel.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Amerikai űrköltségvetési terv, megszorításokkal
Amerika és a Mars: újratervezés
Mi lesz a Curiosity után?
Az első közös NASA-ESA Mars Orbiter műszerei
Együtt a Marsra
Elindult a Mars Science Laboratory
Európai-orosz együttműködés az ExoMars programban (Spaceflight Now)
A csökkenő költségvetési támogatás miatt, az Európával közös programokból való kényszerű kihátrálás után a NASA bizottságot állít fel, hogy áttekintsék a Mars kutatásának jövőbeli – olcsó – lehetőségeit.
