Az ember világűrbe repülésének álmodozásait az 1930-as évekre felváltotta a Konsztantyin Ciolkovszkij nevével fémjelzett, természettudományos felismeréseken alapuló, realisztikus gondolkodás.
Út az első nagyrakétától a Vosztokig
1926. március 16. 1929 vége 1930 tavasza. 1930. március 21. 1932. október 1. 1932. december 21. 1933. 1933. május 14. 1934. szeptember 9. 1934. december 1935.
Goddard olyan rakétát bocsát fel, amely girószkopós stabilizálással van ellátva, és gyorsabban repül a hangnál. Még ebben az évben kiadja a „Folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztése” (Liquid Propellant Rocket Development) című tanulmányát.
1936 eleje 1936. április 1930-as évek 1940. március 21. 1940. július 29. 1941. augusztus 20.
Wernher von Braun német tisztek társaságában. (Raketenspuren, 1998)
1942. július 8. 1942. október 3. 1943. augusztus 17-18.
Álcázott festésű V-2-es rakéták 1944-ben. Valószínűleg propagandaképről van szó. (Damals in Peenemünde)
A szárnyakkal ellátott A-4B jelű rakéta. 1945. január 24-én indították az első példányt. A megnövekedett siklási képesség miatt a rakéta 80-100 km-rel messzebbre juthatott. (Raketenspuren, 1998)
1945. május 2. 1945. május 5.
A híres 7-es számú indítóhely, a szovjetek megérkezésekor. (Raketenspuren, 1998)
1945. május 16. 1945. szeptember 20. 1945. szeptember 26. 1945 második fele 1946. április 16. 1946. június 28. 1946. július-augusztus 1946. október 28. 1947. június 20. 1947. szeptember 6. 1947. október 14. 1947. október 18. 1949. február 24. 1951. március 21. 1953. november 28. 1954 1955. május 26. 1955. május 31. 1955. július 15. 1955. szeptember 9.
Huntsville, 1956. A képen balról lefelé, majd jobbra: Holger Toftoy amerikai szárazföldi tábornok, a csoport katonai vezetője, Ernst Stuhlinger, Hermann Oberth, Wernher von Braun és Robert Lusser. (NASA)
Ernst Stuhlinger 43 évvel később (első sor, középen). (Sumispace)
1956. szeptember 20. 1957. május 15. 1957. július 12. 1957. augusztus 21. 1957. október 4. 1957. november 3. 1958. február 1. 1960. augusztus 20. 1961. február 1. 1961. április 12. 1961. május 5.
Schuminszky Nándor – Dr. Gál Gyula
(Folytatjuk az A-4 rakétától a Vosztok űrhajóig vezető út bemutatásával!)
Németországban, a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban jeles rakéta-pionírok egyre-másra jelentették meg a sztratoszféra kutatásával foglalkozó tanulmányaikat. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a műszeres kutatásokat csak átmenetinek tekintették az ember űrrepüléséhez vezető úton. Természetesen a reális alapok ekkor még hiányoztak az űrrepülés megvalósításához, de a II. világháború végéra a vizsgálatok egyre mélyrehatóbbak lettek. Az eredmények alapján ismét előtérbe kerülhetett az űrrepülési terv megvalósítása.
Schuminszky Nándor és Dr. Gál Gyula most induló 11 részes cikksorozatában Gagarin fél évszázaddal ezelőtti űrrepülésével és az ahhoz vezető úttal ismerkedhetnek meg. Eközben szó lesz elhallgatásokról, retusált fotókról, és végül arról is, hogy miért hamis a Gagarint állítólag megelőző Iljusin legendája.
Robert Goddard első sikeres kísérlete folyékony hajtóanyagú rakétával.
A Heereswaffenamt – Katonai Fegyverzeti Hivatal – Ballisztikai Osztálya Becker professzor vezetésével megkezdi a vizsgálatokat sugár- és rakétahajtóművek katonai hasznosítására.
Walter Dornberger ezredes irányítása alatt a folyékony hajtóanyagú rakéták kutatása kerül előtérbe.
Megalakul az American Interplanetary Society (AIS).
Wernher von Braun bekerül a Heereswaffenamt Ballisztikai Osztályára.
Az első hajtóműpróba Kummersdorfban. A kísérlet robbanással végződik.
Az első sikeres A-1 start. (Az A jel az Aggregat szó rövidítése.)
Az AIS első sikeres kísérlete a Staten Island-en.
Év közben megváltoztatják az AIS nevét, American Rocket Society-re. Ezen a napon pedig sikeres kísérletet hajtanak végre egy folyékony hajtóanyagú rakétával.
Az új, A-2-es rakétának két sikeres próbája.
Kifejlesztik az A-3-as típust.
Egy 25 tonna tolóerejű rakéta körvonalai bontakoznak ki. Ez lesz az A-4.
A Pomerániai-öbölben, Usedom szigetén megszüntetik a Peenemünde nevű kicsiny halászfalut. Itt épül fel nagyjából 300 millió márkás költségvetéssel Németország rakétabázisa. A központ katonai parancsnoka a már ismert Walter Dornberger – ekkor már vezérőrnagy –, a műszaki főnöke Wernher von Braun lett.
A Szovjetunióban létrehozzák a rakéták, hajtóművek és hajtóanyagok kutatásával foglalkozó intézetet. A II. világháború vége felé az RNII jelentősen kibővült, innen számítható a szovjet rakétatörténelem kezdete.
Az első sikeres próba a 25 tonna tolóerejű hajtóművel.
Az első tervrajz egy kétfokozatú, interkontinentális rakétáról. Ezzel lehetővé válna az Egyesült Államok közvetlen támadása.
Hitler személyesen hagyja jóvá az A-4-es rakéta terveit. Von Braun elérhető közelségben érzi a világűrt.
A tudományos program részeként kidolgozzák a magas atmoszféra kutatási tervét.
Az első – sikeres – A4 start Peenemündéből. A rakéta 296 másodperc alatt 85 km-es magasságba emelkedik, és az indítóhelytől 190 kilométernyire zuhan a tengerbe.
Angol légitámadás Peenemünde ellen. Ezután csak a kísérleti és az ellenőrző állomások maradnak itt. Az A-4 sorozatgyártására biztonságosabb helyet keresnek, és találnak is. Nagy ipartelepet hoznak létre a Harz-hegységben lévő, vegyiparáról híres város, Nordhausen környékén, az ott lévő, elhagyott gipszbányák gigantikus üregeiben. Az Aggregat-4 nevet Vergeltungswaffére, megtorló fegyverre változtatják, de a V-2 tömeges bevetése sem tudja az egyre romló hadi helyzetet megváltoztatni.
Wernher von Braun és a német rakétaszakemberek „krémje” megadja magát az amerikai hadseregnek.
A szovjet csapatok elfoglalják Peenemündét.
Helmut Gröttrup mérnök lesz a vezetője a szovjet irányítás alatti német szakértőknek.
Az Operation Paperclip (Gemkapocs Hadművelet) keretében az Egyesült Államokba szállítják a német csoportot, és októberben már meg is kezdik munkájukat Új-Mexikóban (White Sands, Proving Grounds).
A Jet Propulsion Laboratory-ben (JPL) megkezdik a WAC-Corporal rakéta tervezését a felső atmoszféra kutatására.
Az év folyamán, illetve az 1946-os esztendőben a szovjet GDL-OKB megkísérli a német A-4 szovjet változatának előállítását. Újjászervezik tehát a rakétagyártást Peenemündében.
Az első amerikai A-4 indítás White Sands-ről.
A Naval Research Laboratory (Haditengerészeti Kutató Laboratórium) kísérletében egy A-4 rakéta 99,8 km-es magasságra emelkedik.
Szergej Koroljov megtervezi a „megnyújtott” A-4 rakétát.
A kiképzett szovjet szakemberek első csoportja megérkezik Moszkvába, az elszigetelt német csoporttól.
A US Army, az amerikai szárazföldi hadsereg Project Bumper (Lökhárító Terv) nevű tervének kezdete. A Bumper rakéta egy A-4-ből és egy ráhelyezett WAC-Corporal rakétából áll.
Sikeres A-4 start a Midway repülőgép-hordozóról.
Charles Yeager az X-1 rakéta-repülőgéppel átlépi a hangsebességet.
Az első szovjet A-4 rakéta sikeres indítása, R-1 néven.
A Bumper rakéta első startja White Sand-ről. Az elért rekordmagasság: 393 km.
A német szakértők első csoportja visszaérkezik a Szovjetunióból.
Az utolsó német szakértők is visszatérnek a Szovjetunióból.
Az év folyamán a Szovjetunióban (GDL-OKB) megkezdik az első interkontinentális, ballisztikus rakéta hajtóműveinek kifejlesztését.
Sikeres szovjet rakétakísérlet, két kutyával. 1957-ig még további hét ilyen teszt következik.
Megkezdődik Bajkonur építése, Tyura-Tam település közelében, a kazah sztyeppén.
Dwight Eisenhower elnök bejelenti, hogy támogatja egy tudományos célú mesterséges hold felbocsátását.
A Project Vanguard és a Project Orbiter (Redstone) versenyez az elsőségért.
Sikeres szuborbitális kísérlet. Egy Jupiter-C rakéta 39,2 kg-os hasznos teherrel 1094 km-es magasságba emelkedik Cape Canaveral-ről. Az USA kormánya azonban kitart a Vanguard-terv elsőbbsége mellett.
Az első R-7 rakéta indítása. A kísérlet nem volt sikeres.
A makett robbanófejjel ellátott R-7 rakéta sikertelen indítása.
Az első sikeres R-7 kísérlet.
A világ első műholdjának, a Szputnyik-1-nek a startja.
Az első élőlény, Lajka kutya a világűrben.
Az első amerikai mesterséges hold, az Explorer-1 felbocsátása.
Egy napos utazás után sikeresen visszatért az első két élőlény (Bjelka és Sztrelka nevű kutyák) a Föld körüli pályáról.
Az első amerikai élőlény, a Ham nevű csimpánz 15 perces „űrugrása”.
Startol a világ első emberszállító űrhajója, a Vosztok, fedélzetén Jurij Gagarin szovjet állampolgárral.
Az első amerikai űrhajós, Alan Shepard 15 perces „űrugrása”.
1966-ban kezdődtek meg a gyakorlati felkészülések a Hold elérésére. Az Apollo programban az amerikaiak – igaz, emberek nélkül, de – már kipróbálták a legfontosabb űreszközöket, és az Apollo-1 startját 1967. február 21-ére tűzték ki.
