Késik az orosz Naprendszer-kutatás újraindulása?

A Mars és a Hold felé indítandó orosz űrszondás programoknak valószínűleg késedelemmel kell szembenézniük.

Az automata űreszközökkel végzett dicsőséges orosz (pontosabban szovjet) hold- és bolygókutatási tevékenység újraéledését műszaki és pénzügyi problémák is hátráltatják. Az egykori Szovjetunióból az 1960-as és 80-as évek közt tucatjával indultak a bolygóközi űreszközök. A Vénuszhoz és a Halley-üstököshöz küldött 1984-es Vega-2 küldetés óta azonban egyáltalán nem repült sikeres Naprendszer-kutató űrszonda Oroszországból.

A Holdhoz már 33 éve nem indult új orosz szonda. A Luna-Glob az égitest körül keringene, fedélzetén a felszínbe csapódó penetrátorokat és egy sima leszállást végrehajtó egységet is magával vinne. (Kép: IKI)

Az eredetileg 2012-es indításra szánt különleges Luna-Glob szonda nyolc műszeres becsapódó egységével (penetrátorával) a négy évtizeddel ezelőtti Apollo-leszállóhelyek környékét szeretnék vizsgálni. A rajtuk elhelyezett szeizmométerekkel az égitesten végbemenő rengésekre, s így közvetve a Hold belső szerkezetére vonatkozó méréseket végeznének, eldöntendő, hogy van-e a Holdnak olvadt magja. A Luna-Glob simán leszálló egységét a Hold déli pólusának közelében fekvő egyik kráterbe küldenék, hogy ott a lehetséges vízjég után nyomozzon.

Értesülések szerint a terveket azonban az orosz kormány és a gyártó Lavocskin cég illetékesei várhatóan május-június folyamán átértékelik majd. A szonda pontos műszerezettsége és konfigurációja is megváltozhat (törölhetik a leszálló egységet, csökkenthetik a penetrátorok számát). Ha valóban késésre kell számítani, az kihatással lehet más programokra is. Nemzetközi együttműködés keretében például egy indiai szondával egy kisméretű orosz holdjárót küldenének a Holdra, 2012-13-ban. Ez azonban az eredeti elképzelések szerint a Luna-Glob folytatása kellene legyen...

Emlékeztetőül: az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter szonda – ugyancsak többszöri halasztás után – a jelenlegi előrejelzések szerint június 2-án starolhat Atlas-5 rakétával. Saját felszíni becsapódó egységének neve LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite). Az elmúlt években Japán, Kína és India is küldött űrszondát a Holdhoz.

A Holdra induló szonda azonban nem az egyedüli, amellyel gondok lehetnek. Egy még összetettebb program, a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdjára induló Fobosz-Grunt felbocsátása is csúszhat. Mint ismeretes, a Fobosz-Grunt egyik célja talajminta visszajuttatása a Földre a Phobosról. A start dátumát eredetileg – és hivatalosan még most is – az idei év októberére jelölték ki. A jólértesültek azonban tudni vélik, hogy a 2011-12-re történő halasztást most már bármikor bejelenthetik...

A Foboszra leszálló orosz űrszonda rajza. (Kép: Lavocskin / CNES)

Ha sor kerül rá, a hosszú késlekedést az magyarázza, hogy ha nem készülnek el időben az űreszközzel, akkor a Mars felé való energiahatékony indításhoz meg kell várni a következő kínálkozó alkalmat, amit a két bolygó – a Föld és a Mars – egymáshoz viszonyított pálya menti helyzete határoz meg.

Mindennek botrányos vége lesz – nyilatkozta Roald Szaggyejev, aki korábban a moszkvai űrkutatási intézetet (IKI) igazgatta, jelenleg pedig a Marylandi Egyetem professzora az Egyesült Államokban. A Fobosz-Grunt szerinte ugyanis annyira politikai üggyé vált, hogy a program illetékesei nem szívesen vallják be a késést, csak majd az utolsó pillanatban, amikor már nem lehet tovább hallgatni.

Kapcsolódó cikkek:
Látogatás egy „műholdgyárban”
A nagy utazás: élőlények a Phobosra
Az orosz bolygókutatás ismét szárnyal?
Oroszország újabb holdszondát indít!
Késik az amerikai holdszonda indítása
A NASA a Holdat bombázná

Kapcsolódó linkek:
Az orosz Hold- és Mars-szondák lehetséges késéséről (Spaceflight Now)