A Falcon-9 anomália hatása

A rakéta második fokozatának legutóbbi hibája miatt 20 Starlink műhold elveszett, de az incidensnek rövid távon ennél súlyosabb következményei is lehetnek.

Mint aznap már beszámoltunk róla, a Kaliforniából magyar idő szerint július 12-én (helyben még 11-én) indított Starlink 9-3 küldetés során használt Falcon-9 hordozórakéta második fokozata a Föld körüli pályán, második beindításakor felrobbant. A 20 darab, a SpaceX saját internetszolgáltató műholdrendszerének bővítésére szánt új műholdakat ennek ellenére sikerült ugyan önállósítani, de azok a tervezettnél lényegesen alacsonyabb pályára kerültek. Bár először arról lehetett olvasni, hogy vészmegoldásként megpróbálják a pályaemelést a fedélzeti ionhajtóművekkel, de ez – a reális várakozásoknak megfelelően – nem járt sikerrel. A hajtóművek egyszerűen nem voltak képesek kompenzálni a légellenállás erejét, hiszen a pályák földközeli pontja a kezdetben is mindössze 135 km felszín feletti magasságban volt. A szerencsétlenül járt műholdak sorsa tehát a légkörbe lépés és a megsemmisülés lett. Ilyenformán nem jelentenek veszélyt űrszemétként, méretük és kialakításuk következtében pedig a felszínre sem ér le semmilyen részegységük.

A SpaceX-től származó információk szerint a második fokozat egyetlen Merlin hajtóművében a folyékony oxigén szivárgását észlelték, ami megmagyarázza az élő startközvetítés során a kamera képein látott szokatlan jégképződést is.

(Kép: SpaceX)

A hajtómű tervezett 1 másodperces újraindítása során fellépett anomália pontos részleteiről nem tudni. Az incidens miatt mindenesetre határozatlan időre elnapolják a Falcon-9 rakéta további felbocsátásait. Mivel ez a világ jelenlegi leggyakrabban használt és legmegbízhatóbb hordozórakétája – amely utoljára 9 éve, 2015 júniusában vallott kudarcot repülés közben, azóta pedig egyhuzamban már 300-nál is többször végeztek vele sikeres űrindítást –, a vizsgálatok ideje alatt felgyülemlő hátralékot nem lesz majd könnyű ledolgozni. Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (Federal Aviation Administration, FAA) is részt vesz a vizsgálati folyamatban, és annak megnyugtató lezárása előtt nem ad ki startengedélyt.

Az érintett ügyfelek széles köre magától a SpaceX-től egészen a NASA-ig terjed. Az utóbbi időszakban ráadásul a Falcon-9 egyfajta mentő megoldás volt olyan megrendelők számára is, akik más rakéták kudarcai vagy fejlesztési késedelme miatt a SpaceX megbízható – és nagy fokú újrafelhasználhatósága miatt költséghatékony – hordozóeszközére pártoltak át. Bizonytalanná vált például a Crew Dragon űrhajóval végrehajtandó Polaris Dawn magánfinanszírozású küldetés indulásának eredetileg július végére tervezett dátuma. Ennek során először szeretnének végrehajtani űrsétát privát űrrepülésen. A közeljövőre tervezett, de most késést elszenvedő küldetések közé tartozik még a norvég ASBM (Arctic Satellite Broadband Mission) kommunikációs műholdpáros, valamint a következő kisműholdas költségmegosztásos repülés, a Transporter-11 is. De kicsit későbbre, augsztusra és szeptemberre többek közt olyan műholdak pályára állítása szerepelt a tervekben, mint a Maxar Technologies két új nagyfelbontású WorldView Legion kereskedelmi földmegfigyelő holdja, az indiai GSAT-20 geostacionárius távközlési hold, vagy az európai Galileo navigációs műholdrendszer frissítésére szánt két új űreszköz.

A legszerencsésebb forgatókönyv az lenne, ha a SpaceX képes volna gyorsan azonosítani és kezelni a hibát okozó problémát, így néhány héten belül újraindíthatná először a Starlink startok sorozatát. Ez a többi ügyfél számára bizalomerősítő volna, és azt jelezné, hogy a gond megoldódott. De még ez is hónapokkal késleltetheti egyes külső ügyfelek indításait, mivel át kellene szervezni hozzá a menetrendet. A Falcon-9 hónapokig tartó leállása egyesek szerint egyenesen katasztrofális az iparág jelentős része számára, mivel a hosszú indítási késedelem ellen nincs igazán mit tenni, nem létezik jó alternatíva.

Az amerikai űrhivatal, a NASA számára egy-egy Falcon-9 indította volna augusztus elején egy Northrop Grumman következő Cygnus teherűrhajóját, majd augusztus közepén a SpaceX Crew Dragon űrhajójának Crew-9 küldetését a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A NASA egyelőre nem közölte, hogy az emberes repülés előtt hány újabb sikeres Falcon-9 startot várnának el. A NASA Europa Clipper nevű, a Jupiter Europa holdjának kutatására indítandó bolygóközi űrszondája ugyan Falcon Heavy rakétát használ majd, de annak felső fokozata hasonló a Falcon-9-éhez. Az Europa Clipper háromhetes indítási ablaka október 10-én nyílik meg. (Közben ettől a problémától függetlenül vizsgálják az űrszondába szerelt tranzisztorokat, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy mégsem lesznek képesek az előírásoknak megfelelően átvészelni a Jupiter körüli sugárzási körülményeket.)

Kapcsolódó cikkek:
Ma hibázott a Falcon-9
A legbiztonságosabb rakéta
Isaacman: még három repülés?
Űrszondaépítés élőben

Kapcsolódó linkek:
Elveszett Starlink holdak és más következmények a Falcon-9 hibája miatt (Space News)