Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük kínai hírekkel!
December 6-án Csang Kocsien (Zhang Kejian), a CNSA (China National Space Administration) vezetője és Sherif Sedky, az Egyiptomi Űrügynökség (Egyptian Space Agency, EGSA) ügyvezetője kézjegyével látta el azt a dokumentumot, mely rögzíti, hogy Kairó csatlakozik a kínai vezetésű ILRS (International Lunar Research Station) holdprogramhoz. A dokumentum szerint a két ország további területeken is folytatja a kooperációt. Ezek közül nevesítve van a Hold- és mélyűr-kutatás, a műholdak fejlesztése és indítása, a műholdas infrastruktúrák, az űrtudományi és a csillagászati kutatások, valamint a műholdas távérzékelés – részben a BRICS országok (vagyis Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) eszközeinek használatával. Ahogy arról korábban mozaikjainkban már beszámoltunk, az ILRS holdprogramhoz Oroszország, majd Venezuela, Dél-Afrika, Pakisztán és Azerbajdzsán csatlakozott. [Egyébként az utóbbi idők felsorolásaiban az Egyesült Arab Emírségek már nem szerepel. Ők ugyanis hosszú hezitálás után végül – valószínűleg amerikai nyomás hatására – nem írták alá a szerződést, mint ahogy a kínai Csang’e-7 (Chang’e-7) szondára tervezett Rashid-2 holdjárójuk is lekerült a „potyautasok” listájáról… – A szerző megj.]
A Pallas-1 rakétát fejlesztő és a Ceres-1 rakétát már egy ideje üzemeltető Galactic Energy december 18-án egy 1,1 milliárd jüanos (kb. 155 millió dolláros, avagy 53,6 milliárd forintos) tőkeemelést jelentett be. A befolyó pénzt elsősorban a Pallas-1 közepes rakéta és a hozzá kapcsolódó földi eszközök kutatás-fejlesztési feladataira kívánják fordítani. Az összeg legnagyobb részét a Ziyang Heavy Industry Fund biztosította, melyhez a Bengbu Investment Group, a Langfang Linkong, a Founder Hesheng Investment, a Jintuo Capital és további befektetők csatlakoztak.
A Pallas-1 egy folyékony oxigénnel kerozint égető, 42 méter magas rakéta, mellyel majd 5 tonna rakományt lehet alacsony (LEO), vagy 3 tonnát 700 km-es napszinkron pályára állítani. Az első fokozatban hét gázgenerátor fog működik. Ha minden jól megy, akkor a hordozóeszköz bemutatkozására 2024 végén kerülhet sor. Az első fokozatot újra felhasználhatóra tervezik, ám az első lábakra érkezéses (sima) leszállást jelenleg csak 2025-re tervezik. (Ehhez a fejlesztéshez tartozott a közelmúltban az a – még sugárhajtóművet használó, ugrási – teszt, melyről portálunk is beszámolt. Itt a cél a fejlesztés alatt álló irányító, navigációs és vezérlő hardverek és szoftverek tesztelése volt.) Amennyiben a Pallas-1 sikeres lesz, akkor létre kívánják hozni az egy helyett három központi fokozattal szerelt erősebb verziót is, mely már 14 tonnát emelhetne LEO pályára.
Az egyetlen központi egységgel és egy 3,8 m átmérőjű orrburkolattal szerelt Pallas-1. (Kép: Galactic Energy)
A hivatalos nevén Beijing Xinghe Dongli Space Technology Co. Ltd. (külföldön Galactic Energy néven ismert) vállalat egy kudarc után december 5-én „tért vissza a piacra” azzal, hogy sikeresen indította a négyfokozatú Ceres-1-et. A cég abban bízik, hogy indítási megbízásokat kap a fejlesztés alatt álló, 13 ezer LEO-holdas, kínai nemzeti megakonstellációból (Kuovang, Guowang), de benevezett az alacsony költségű és kis kapacitású kínai teherszállító űrhajó kifejlesztésé célzó versenybe is! Ahogy arról korábban beszámoltunk, az idei év elején meghirdetett pályázat célja, hogy a győztes(ek?) 4–6 tonna starttömegű teherűrhajó(k?) építésével és pályára állításával támogassák a kínai űrállomás működését. Ennek az lenne a jelentősége, hogy a nehéz (állami) teherűrhajókból (Tiencsou) csak évi 2–3 darabbal számolnak, ráadásul ezek teljes egészében megsemmisülnek. Az újabb, kisebb teherűrhajóktól rugalmasságot és kisebb tömeg hazaszállítását várják.
A Sencsou-17 személyzete űrrepülésük 54. napján végrehajtotta első űrsétáját (extravehicular activity, EVA). A közel 7,5 órás űrállomáson kívüli munka végrehajtására előszőr Tang Hungpo (Tang Hongbo, 47) parancsnok mászott ki a Ventien (Wentian) modul űrsétaajtaján, akit Tang Sengcsie (Tang Shengjie, 33) követett. Visszatérésükre – illetve az ajtó lezárására – december 21-én 13:35 UTC-kor került sor. Az EVA-t az állomás belsejéből Csiang Hszinlin (Jiang Xinlin, 35) támogatta és biztosította.
Az űrséta legfontosabb feladata egy kisebb hiba kijavítása volt. Ez nem más volt, mint az egyik napelemen egy kisebb – mikrometeorit ütötte lyuk – reparálása. A cél nem csak az volt, hogy ezt a viszonylag elhanyagolható hibát orvosolják, hanem sokkal inkább az, hogy teszteljék: egy hasonló, ám komolyabb eset kapcsán mennyire képesek a „földiek” az eszközök és anyagok kifejlesztésére, illetve a „fentiek” a tényleges javításra. Ezzel az űrsétával Tang Sengcsie lett az EVA-t végrehajtó eddigi legfiatalabb kínai állampolgár.
Az űrséta rövid videós összefoglalója. (Forrás: SciNews / YouTube)
December 21-én konténerben Vencsangba (Wenchang) érkezett a következő kínai nehéz-teherűrhajó (alábbi képünkön). Egy héttel később pedig ugyanoda megérkeztek a Tiencsou-7-et (Tianzhou-7) majd januárban pályára állító Hosszú Menetelés-7 (Y8) (CZ-7 Y8) hordozórakéta elemei is.
Portálunkon nemrég beszámoltunk a legújabb két Beidou helymeghatározó és navigációs műhold december 26-i indításáról. Az már akkor tudható volt, hogy a start sikeres volt – az Egyesült Államok Űrhadereje szerint a műholdakat a végfokozat 21 532 × 22 193 km-es és 55° inklinációjú közel körpályára állította. Azóta azonban az X (korábban Twitter) médiafelületén elég döbbenetes videók jelentek meg arról, hogy a Hosszú Menetelés-3B rakéta oldalsó fokozatai mit műveltek Kuanghszi (Guangxi) autonóm tartomány nagyjából (!) lakatlan területein. A két videó közül az egyiken az látszik, hogy az egyik fokozat egy lakatlan, erdős területre zuhan és ott felrobban! A másik filmen pedig az, hogy egy másik booster részben lakott (vagy művelt?) terület közelében csapódik be és ott füst gomolyog belőle. A mindkét filmen látható vörösesbarna gáz és füst a még jelenlévő nitrogén-tetroxidra utal, míg a második esetben sárgás gáz gomolyog egy épület közelében, ami valószínűleg az aszimmetrikus dimetil-hidrazin (UDMH) és a levegő keveredésének eredménye lehet. A második filmen ráadásul az is látható, hogy egy nagyobb elem (közgyűrűnek tűnő darab) egy ösvényen vagy burkolatlan utcán (?) landolt.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
Ázsiai mozaik – 2023. október (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. június (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. augusztus (1. rész)
Öt Csilin-1 műhold Ceres-1 rakétával
„Nem állunk meg”
Kína második műholdserege
Ázsiai mozaik – 2023. szeptember (2. rész)
Úton a Sencsou-17
Ázsiai mozaik – 2023. október (1. rész)
Egy a tengerről, kettő a szárazföldről
Ázsiai mozaik – 2023. december (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. december (3. rész)
Miközben a nem kevésbé titkos amerikai X-37B újabb startja napok óta húzódik Floridában, a hasonló kínai automata mini-űrrepülőt felbocsátották Csiucsüanból.
