Annyit lehet biztosan tudni róla, hogy mikor, honnan és milyen rakétával állt alacsony Föld körüli pályára.
A többi nem nyilvános, hiszen az űreszköz az Orosz Védelmi Minisztérium megbízásából indult egy Szojuz-2.1v rakétával. Ez a Szojuz-2 rakétacsalád legkisebb teljesítményű tagja, szinte pontosan egy évtizeddel ezelőtt használták először, most pedig a 11. alkalommal. Az első fokozatából hiányoznak a más altípusoknál megszokott oldalsó segédrakéták.
Az indítás időpontja december 27-én magyar idő szerint 8:03 volt, a helyszíne pedig az észak-oroszországi Pleszeck, ahonnan nem is olyan rég (21-én) egy másik katonai űreszközt, feltehetően egy Barsz-M nagyfelbontású optikai kémműholdat bocsátottak fel. A még a szovjet időkre visszanyúló hagyomány szerint a katonai célú műholdak jelzésére a Kozmosz megjelölést alkalmazzák, ami nem árul el semmit az adott űreszköz feladatáról vagy felszereltségéről. A mostani példány a hosszú sorban a Kozmosz-2574 számú lesz. A rövid hírügynökségi jelentés szerint rendben elérte a kijelölt pályáját, az irányítók kapcsolatba léptek vele és a fedélzeti berendezései működnek.
Idén minden bizonnyal ez volt az utolsó űrindítás Oroszországból. 2023-ban összesen 19 alkalommal indult orosz hordozórakéta – két Proton-M, nyolc Szojuz-2.1a, hét Szojuz-2.1b és a mostanival együtt két Szojuz-2.1v –, minden esetben sikerrel. Eközben a kínai startok, illetve startkísérletek száma a 70-et, az amerikaiaké a 120-at közelíti meg az év végére. Az már biztos, hogy az amerikaiak – mindenekelőtt a SpaceX aktivitásának köszönhetően – idén új „világrekordot” érnek majd el, csak a pontos darabszám növekedhet még az év végéig. Ugyanis űrindításaik már most is meghaladták a 108-as számot, amely az egykori Szovjetunió nevéhez és az 1982-ez évhez fűződik.
Kapcsolódó cikkek:
Bemutatkozott a Szojuz-2.1v
Katonai kémműhold Pleszeckből
Német katonai radaros műholdpárost indított egy Falcon-9 rakéta Kaliforniából.
