Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.
Az L5 jelzésű Lagrange-pontról van szó, amely az ún. korlátozott háromtest-probléma egyik egyensúlyi megoldásának felel meg. Három test mozgásáról van szó egymás kölcsönös tömegvonzása hatására, és amiatt nevezzük korlátozottnak, mert a harmadik test – ez esetben a Nap és a Föld mellett egy űrszonda – tömege elhanyagolhatóan kicsi a másik kettőéhez képest. A korlátozott háromtest-problémában a fő tömegekkel együtt forgó koordináta-rendszerben öt olyan hely van, ahol egy űrszonda nyugalomban maradhat. Ezen ún. Lagrange-pontok közül három a Nap–Föld egyenes mentén található. Cikkeinkben is gyakran előfordulnak a két égitest között (L1) és a Földnek a Naphoz képest átellenes oldalán (L2) található pontok. Ezek környékére az előbbi esetben a Napot kutató űrszondákat, az utóbbiban általában csillagászati űrtávcsöveket küldenek.
A Nap–Föld rendszer Lagrange-pontjai elhelyezkedésének (nem méretarányos) szemléltetése. (Kép: NASA / WMAP Science Team)
Az L4 és L5 pontok viszont a Föld pályája mentén, a bolygó helyzetéhez lépest 60°-kal „előre sietve”, illetve „lemaradva” helyezkednek el. A csillagászatban jól ismert konfiguráció a Nap és a Jupiter esetében azt eredményezi, hogy a Jupiter pályája mentén ezen pontok környezetében kis égitestek, a trójai kisbolygók keringenek a Nap körül, a Jupiteréhez hasonló periódussal. A friss a hírek szerint Kínában azt tervezik, hogy készítenek egy „trójai űrszondát” a Földnek, amellyel a Napot tartanák megfigyelés alatt. A dolog lényege az volna, hogy értesüljenek a Nap aktív, a Föld körüli űridőjárást potenciálisan befolyásoló jelenségeiről, még kb. három nappal azelőtt, hogy a csillag forgása során azzal az oldalával felénk fordulna.
A tervezett Hsziho-2 (Xihe-2) kínai napkutató űrszondához hasonló céllal indították 2006-ban az amerikai STEREO űrszondákat, amelyek közül az egyik előre sietett, a másik lemaradt a Földhöz képest a Nap körüli pályáján (a még mindig működő STEREO-A pedig nemrég jutott vissza először újra a Föld közelébe). Az új elképzelés annyiban más, hogy a kínaiak „leparkolnák” a saját űreszközüket a Nap–Föld rendszer L5 Lagrange-pontja környékén, állandóan tartva a kb. 150 millió km-es távolságát a Földtől, miközben a szonda a tőle szintén 150 millió km-re levő Nap körül keringene. A Nankingi Egyetem, a Kínai Meteorológiai Szolgálat és a Shanghai Academy of Spaceflight Technology (SAST) együttműködésében készülő, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány fázisában levő Hsziho-2 a tervek szerint 2026-ban indulhatna egy olyan állomáshelyre, ahová eddig az emberiség még nem küldött űreszközt.
Hsziho-1 névvel Kínából 2021 októberében állítottak Föld körüli poláris napszinkron pályára egy napkutató műholdat. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
REJTVÉNY: Lagrange-pontok
MEGFEJTÉS: Lagrange-pontok
Euclid: megérkezés a Lagrange-ponthoz
Indiai űreszköz a Nap kutatására
Újra itt a STEREO-A
Kínai napkutató műhold
2026-ban tervezik indítani a kína napszondát az L5 ponthoz (Xinhua)
Pályára állt az Aditja-L1 (Aditya-L1), amely a Nap–Föld rendszer belső Lagrange-pontja felé tart.
