Az igények növekedése következtében a NASA mélyűri hálózata (DSN, Deep Space Network) kritikus ponthoz érkezett.
A növekvő igények és a csökkenő költségvetés miatt az is kérdésessé vált, képes lesz-e a DSN kiszolgálni az Artemis-programot és a NASA tudományos küldetéseit. A DSN három nagy antennája (Ausztráliában, Kaliforniában és Spanyolországban) elsősorban a Föld körüli pályánál távolabb dolgozó űrszondákkal tartja a kapcsolatot. Az Artemis–1 küldetés során fellépő problémák előrevetítik, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a NASA-nak a jövőben. A NASA Sugárhajtás Laboratóriuma (JPL) bolygóközi hálózata igazgatója augusztus végén fejezte ki aggályait a NASA tanácsadó testületének tudományos bizottságában. A szakértő attól tart, hogy ha elindul az Artemis-program, akkor minden mással szemben elsőbbsége lesz, ezért félresöprik az útból a tudományos küldetéseket.
Szakértők és szakmai vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a NASA mélyűri hálózatának túlterhelődése (elsősorban az Artemis-program következtében) hátrányos helyzetbe hozhatja a tudományos programokat. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Tavaly ősszel, az Artemis–1 küldetés idején az Orion űrhajó egymaga 903 órára foglalta le a DSN antennáit, miközben a küldetés során másodlagos hasznos teherként pályára állított nyolc CubeSat további 871 óra távközlési kapacitást kötött le. A DSN-t használó tudományos küldetések ebben az időszakban 1585 óra kapcsolati időt veszítettek. Ez többek közt a James Webb-űrtávcsövet is érintette, amely egymagában 185 órát veszített. Különösen nagy meglepetést és csalódást keltett a tudományos közösség képviselőiben, hogy milyen jelentős időt szentelt a DSN a pályára állított CubeSatoknak, egyúttal javasolták a NASA-nak, hogy a jövőben tartózkodjék az Artemis-küldetések során CubeSatok pályára állításától.
Aggályosnak tartják, hogy az újabb Artemis-küldetések és a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi alapon, illetve kormányzati irányítással készülő robotszondák útjai becslések szerint megkétszerezhetik a DSN-nel szemben támasztott igényeket. Eközben a DSN költségvetése a 2010-es 250 millió dollárról mostanra 200 millió dollárra csökkent, és az évtized végéig további csökkenés várható. Az egyre nehezebbé váló helyzetre több más tanulmány is figyelmeztetett, legutóbb például a NASA főfelügyelői hivatalának júliusban közzétett jelentése, amelynek végkövetkeztetése az, hogy a hálózat új antennákkal történő kiegészítését a költségvetési helyzet nem teszi lehetővé.
A NASA illetékese elmondta, hogy tudatában vannak a helyzet súlyosságának, ezért intézkedési tervet dolgoztak ki, amely magában foglalja a DSN antennák korszerűsítését, a LEGS hálózat 18 méteres antennáinak hozzáadását a rendszerhez, kifejezetten a holdi küldetések kiszolgálására, a holdi kommunikációs és navigációs szolgáltatások fejlesztését és nemzetközi partnerek fokozottabb bevonását. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a költségvetés növelésére nincs lehetőség.
A megbeszélés résztvevői javasolták, hogy fogalmazzanak meg ajánlásokat a NASA részére, és kérjék, hogy a NASA emelje a problémát a Nemzeti Űrtanács szintjére. Ehhez azonban a NASA teljes tanácsadó testületének egyetértésére van szükség, ez a testület azonban legközelebb csak novemberben ülésezik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mélyűri kommunikációs bajok
Űrantennák az űrből
Túlterhelődhet a mélyűri hálózat
Deep Space Network: fél évszázad
Túlterhelt a Deep Space Network (Space News)
A kisebb aszteroidákat úgynevezett törmelékhalmoknak tartják, de a Bennu tüzetesebb vizsgálata szerint a helyzet ennél bonyolultabb.
