Magyar sikerek a riói olimpián (1. rész)

Nem, még nekünk sem sikerült megoldani az időutazást, de még csak látnokok sem vagyunk. Arról van szó, hogy idén nyáron nem csak sportban, hanem csillagászatban is olimpiát rendeztek, és ezen is szép sikereket értek el diákjaink.

A 6. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia (IOAA) helyszíne Brazília volt, ahol augusztus 4–14. között középiskolás diákokból álló nemzeti csapatok indulhattak. Két bronzérmet és egy negyedik helyet értek el a magyar fiatalok. A magyar küldöttség tagjai a következők voltak: Bécsy Bence (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Érd), Bókon András (Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Sopron), Dálya Gergely (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, Budapest), Galgóczi Gábor (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium, Budapest), Granát Roland (Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest). Csapatvezetők: Dr. Hegedüs Tibor csillagász (Baja) és Udvardi Imre tanár (Könyves Kálmán Gimnázium, Budapest)

Brazíliai égboltrészlet, pálmafával. (Kép: Hegedüs Tibor)

A csillagászati diákolimpia létrejöttéről, céljáról és a felkészülésről Udvardi Imre mesélt.
2006-ban a fizikai diákolimpián részt vevő néhány ország képviselői elhatározták, hogy a csillagászat és az asztrofizika, valamint az űrkutatás oktatásban elfoglalt helyzetének javítása érdekében évente külön diákolimpiát rendeznek. Így született meg az IOAA (The International Olympiad on Astronomy and Astrophysics) szervezete. Nyaranként összegyűjtik a világ sok országából a legtehetségesebb középiskolás diákokat, lehetőséget adva nekik, hogy megmutathassák kreativitásukat, felkészültségüket. Így már középiskolásként megízlelhetik a tudomány nemzetközi légkörét, elsajátítva annak kutatási módszereit. Az olimpián megkapják a fejlődésükhöz szükséges szellemi kihívást, környezetet, olyan mintákat láthatnak, kapcsolatokat építhetnek, amelyek elindíthatják őket a pályán. Az első csillagászati diákolimpiát 2007-ben Thaiföldön rendezték, és mindjárt 22 ország képviseltette magát.

Mik a részvétel feltételei és hogy került be Magyarország?
A szervezetbe a már tagként szereplő országok ajánlásaival lehet bekerülni. Hazánkat 2010-ben a pekingi diákolimpián Kína javasolta, a tényleges beléptetés a szlovák csillagászoknak köszönhető. A versenyekre néhány ország 2 csapatot állíthat ki lakosságának létszáma alapján, a szervezetet létrehívó Irán, valamint a mindenkori rendező ország. Legfeljebb ötfős csapatokkal nevezhetnek a tagországok. Brazíliában 28 csapat képviseletében 130 diák versenyzett.

Hogyan készültek a versenyre?
Néhány évenként megrendezzük a Kulin György nevével fémjelzett országos csillagászati vetélkedőt. A legutóbbi, 2011 őszén meghirdetett verseny döntőjében a gyerekek egyéni tudását, képességét is értékeltük. A legjobbak kerültek az olimpiára készülők keretébe. Minthogy az előző évi, lengyelországi diákolimpián „testközelből” megtapasztaltuk a színvonalat, az elvárásokat, ezért már itt is nehezített, elméleti-számolásos feladatokat kaptak, és a júliusi előkészítő táborozáskor is a nemzetközi nívóhoz igazítottuk a felkészítést. Nagyon bíztunk benne, hogy jobb eredményeket érünk el a tavalyihoz képest. Számunkra az idei olimpia még elsősorban a tapasztalatszerzésről szólt, azokból sok-sok értékeset összegyűjtve optimistán nézünk a jövő évi görögországi olimpia elé.

(A következő részben Hegedüs Tibor beszél a versenyfeladatok színvonaláról és a riói olimpia hangulatáról.)

Trupka Zoltán

Az interjúk eredeti változata az Élet és Tudomány című hetilap idei 43. számában jelent meg. A magyar nyelven egyedülálló, nagy múltú, 67. évfolyamában járó ismeretterjesztő lap szinte minden héten közöl csillagászati-űrkutatási vonatkozású cikkeket, híreket is. Nem csak nyomtatott, de digitális változatban is hozzáférhető.

Kapcsolódó cikkek:
Magyar sikerek a riói olimpián (2. rész)
Magyar sikerek a riói olimpián (3. rész)

Kapcsolódó linkek:
A 6. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia honlapja