Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. A NASA és az ESA űreszközeinek legújabb eredményei szerint azonban a pajzsban többórás "repedések" alakulnak ki.
November 20-án Magyarország területéről is sokan megcsodálhatták a sarki fényt. A jelenség valóban káprázatos, de nem lenne jó, ha gyakran láthatnánk. Ilyenkor ugyanis a Napból érkező töltött részecskék (a napszél) alaposan megbolygatja bolygónk mágneses pajzsát, a magnetoszférát, aminek káros következményei is lehetnek: zavarok léphetnek fel a navigációs, távközlési és energetikai rendszerekben.
Új műholdas adatok szerint a mágneses pajzsban időnként olyan gigantikus rések alakulnak ki, amelyek órákig fennmaradhatnak. Az erre utaló megfigyeléseket a NASA IMAGE nevű műholdja és a Cluster-műholdak (a NASA és az Európai Űrügynökség közös üzemeltetésű műholdjai) végezték. Az eredmények a Nature december 4-i számában jelentek meg, ahol a kutatók arról számolnak be, hogy a felfedezés segíthet a pontosabb űr-időjárási előrejelzésekben.
A repedések kialakulásának lehetőségét már 1961-ben felvetették. E szerint ezek akkor jönnének létre, amikor a napszél a Föld mágneses terével ellentétes irányultságú mágneses komponenst hordoz. A mágneses terek találkozásukkor mintegy kioltják egymást, így jön létre a rés. Az első rést 1979-ben észlelték, de a rövid megfigyelési idő miatt nem tudták megállapítani, mennyi ideig állt fenn.
A jelenlegi megfigyelések alatt az IMAGE (Imager for Magnetopause to Aurora Global Exploration) körülbelül Kalifornia állam méretű területet detektált az északi sarkkör feletti felső légkörben, ahol úgynevezett proton-auróra (a sarki fény UV-ben sugárzó, emberi szemnek láthatatlan formája) alakult ki. Ugyanekkor a terület felett áthaladó Cluster-műholdak a Napból érkező nehézionokat észleltek, amelyek szinte akadálytalanul hatoltak át a pajzson. Mivel az auróra több mint 9 óra hosszat fennmaradt, a rés is ugyanennyi ideig állhatott fenn. Számítások szerint a mágneses pajzs határán a rés két Föld nagyságú lehetett, amely a felszín felé fokozatosan Kalifornia méretűre szűkült.
A mágneses pajzs rései szerencsére a felszínre nincsenek közvetlen hatással, mert a légkör ott is megvéd bennünket. A rések miatt fellépő jelenségek és zavarok a felső légkörben alakulnak ki.
Forrás: ORIGO hírportál
Kapcsolódó cikkek:
Sarki fény Magyarország felett
Kapcsolódó linkek:
Rések a Föld mágneses terében - a teljes cikk az ORIGO-ban
A Nap mágneses tere azért is „kibogozhatatlan”, mert nem két póluson át „tör a felszínre”, mint a Föld esetében. Minden napfolt egy-egy északi vagy déli mágneses pólus. Emellett természetesen a globális mágneses tér forrása valóban a Nap északi és déli pólusánál található.
