2418 nap után: Merkúr, végállomás A hónap száma, MESSENGER, Távoli világok kutatói - 2011.03.18 06:00.
Mintegy 7,9 milliárd kilométernyi megtett út után, magyar idő szerint ma hajnalban pályára állt a Merkúr körül az amerikai MESSENGER űrszonda.
A NASA MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) szondája bő hat és fél évvel ezelőtt, 2004 augusztusában indult hosszú útjára. Bonyolult, a Föld (1-szer), a Vénusz (2-szer) és a Merkúr (3-szor) mellett is elvezető, hintamanőverekkel nehezített repülése mostani szakaszára sikerült elérnie, hogy elegendően kicsi legyen a sebessége a bolygóéhoz képest. Így a fedélzeti hajtóművek közel negyed órán át tartó működtetésével le tudott lassítani annyira, hogy most már a Merkúr körüli pályán maradhasson. A fékező manőver kezdete közép-európai idő szerint március 18-án 1:54-kor volt.
A fékező manőver és a pályára állás a Merkúrnál. (Animáció: Johns Hopkins Univ. / Applied Physics Laboratory)
Bár a MESSENGER „vándorlása” során már háromszor elrepült a legbelső bolygó mellett, és rengeteg értékes megfigyelést végzett, az igazi tudományos program csak most kezdődik. Ezek lesznek az űrtörténelemben az első olyan mérések, amelyeket a Merkúr körüli pályáról hajt végre egy űreszköz. A hét különböző fedélzeti műszer az elkövetkező egy év során a felszínt térképezi, a bolygó összetételét és vékony légkörét vizsgálja majd. Többek között arra keresik a választ, hogy létezik-e vízjég az állandóan árnyékos sarkvidéki kráterbelsőkben. Miért nagyobb a Merkúr átlagsűrűsége, mint a Naprendszer többi kőzetbolygójáé? Milyen események történtek a bolygó geológiai fejlődése során? Milyen lehet a Merkúr magja, mágneses tere? Végső soron magának a Naprendszernek a keletkezéséről is többet tudhatunk majd, ha véget ér a MESSENGER küldetése.
Néhány további érdekes adat az űrszondával kapcsolatban:
A MESSENGER 1100 kg-os starttömegének jelentős része, közel 55%-a hajtóanyag volt, hogy végre tudja hajtani az út közben és a Merkúr körül szükséges pályamódosító manővereket. Csak a fékezőrakéták mostani begyújtása az eredeti üzemanyag-mennyiség 31%-át emésztette fel.
Az űrszonda nem nagyobb, mint egy íróasztal, méretei: 1,42 m × 1,85 × 1,27 m. A két oldalt elhelyezett napelemszárnyak 1,5 m × 1,65 m-esek.
A Nap „égető” közelsége miatt a MESSENGER testének és műszereinek árnyékolásáról is gondoskodni kellett. A hőálló, nagy fényvisszaverő képességű, 2,4 m × 1,8 m-es ernyő az űreszköz egyik oldalán található. A Merkúr napközelsége idején a napsütötte oldalon akár 370 °C is lehet a hőmérséklet, de az árnyékolás kellemes 20 °C-ot biztosít a műszereknek.
Az űreszköz 12 órás periódusú pályája igen elnyúlt, a Merkúr felszíne fölött 200 és 15 200 km-es magasságok között húzódik. Periódusonként rövid ideig a bolygó közelében elrepülve lehetőség lesz a felszín nagyfelbontású fényképezésére. A hosszabb ideig tartó, távolabbi szakaszokon ideje lesz a szondának kihűlni. Napernyő ide vagy oda, a másik irányból érkező, magának a bolygónak a felszínéről visszaverődő sugárzás is komoly próba elé állíthatja a berendezéseket!
Az egész tervezett tudományos program csak két napig tart – legalábbis két Merkúr-napig, a bolygó ugyanis nagyon lassan, 176 földi nap alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. Viszont ezalatt négyszer körbejárja a Napot, vagyis négy Merkúr-éven át vizsgálódhat itt a MESSENGER.
Bár a küldetés meghosszabbítása a szonda műszaki állapota függvényében elvileg lehetséges, végső sorsát nem kerülheti el: egyre alacsonyabbra kerülve idővel becsapódik majd a bolygó felszínébe.
(Fantáziakép: NASA / JHU APL / Carnegie Institution of Washington)
A hónap száma 1235 lehetséges exobolygó -
2011.02.04. A NASA bejelentése szerint a Kepler-űrtávcső segítségével eddig ennyi potenciális, még megerősítésre váró bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül. 54 reménybeli exobolygó a saját csillaga lakható zónájában kering, közülük 5 pedig a Földünkhöz mérhető nagyságú.
