A vádi arab szó, kiszáradt vízmosást jelent. Mi történik azután, ha rövid időre víz önti el a medret? Űrfelvételeken mutatjuk meg.
Az alábbi két képen látható vádi teljesen másképp fest az eltérő felvételi időpontokban. A helyszín Afrika, azon belül is Niger, a világ legforróbb országainak egyike. Területének nagy része a Szaharában fekszik. Az országnak csak a legdélibb vidéke alkalmas egyáltalán növénytermesztésre, ott hullik többé-kevésbé rendszeres csapadék. Északon, az Algériával közös határ közelében a tájat sziklasivatag és homokdűnék uralják. Itt csak elvétve áztatja eső a talajt. Ilyenkor a szárazsághoz alkalmazkodott növények a hirtelen jött víz hatására gyorsan kizöldülnek, fejlődni kezdenek.
A NASA Earth Observing-1 (EO-1) műholdjának Advanced Land Imager (ALI) detektorával készült két kép ugyanazt a vádit mutatja, egyszer szárazon (fent, 2009. szeptember 18.), egyszer eső után (lent, 2007. szeptember 17.). Érdekesség, hogy a két felvétel készítése között szinte napra pontosan 2 év telt el – tehát nem évszakos különbségről van szó. (Kép: Robert Simmon / NASA EO-1 Team)
Kedvező hely a növények számára a kiszáradt vízmosás, ahol ilyenkor összegyűlik a folyadék. A képen a meder keleti felén dús zöld növényzet látható, amely nyugat felé haladva egyre ritkásabb. A sivatagi növények különféle túlélési stratégiákat fejlesztettek ki, hogy átvészeljék a különösen száraz környezetet. Némely növények húsos leveleikben és gyökereikben tárolják a vizet. Mások hónapokig vagy évekig is várakoznak az életadó csapadékra, miközben teljesen kiszáradtnak tűnnek. Ha megérkezik a víz, akár három nap leforgása alatt kizöldülnek, 10-15 napon belül pedig új magvaikat is elhullajtják.
Kapcsolódó linkek:
Élettel teli vádi (NASA EO)
A hét képe című rovatunkban most az amerikai űrrepülőgép-program egyik legszebb felvételét ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe.
