A NASA Spitzer-űrtávcsövének látványos felvételén egy sokat fényképezett planetáris köd látható, de a megszokottól eltérő színekben.
A központi fehér törpecsillag közvetlen környékéről származó infravörös sugárzás olyan portól ered, amely valószínűleg a csillag pusztulását annak idején túlélt üstökösök szétdarabolódása nyomán keletkezik. Az óriási szemre emlékeztető, a Vízöntő csillagképben látható Helix-köd egy planetáris köd. Tőlünk mért távolsága 700 fényév. Központi csillaga valamikor nagyon hasonlított a mi Napunkra. Amikor élete végén, termonukleáris fűtőanyagából lassan kifogyva vörös óriássá fúvódott, külső rétegeinek anyaga a környező térbe távozott. Ezt gerjeszti most világításra a fehér törpévé vált csillag ultraibolya sugárzása. A planetáris ködök csillagászati időskálán rövid életű képződmények, csupán kb. tízezer évig fénylenek ilyen látványosan.
A Spitzer-űrtávcső infravörös tartományban készült képén a szem (a külső, gázban gazdag tartomány) kékeszöld árnyalatban pompázik. A fehér törpe középen egy apró fehér pont. Körülötte piros szín jelöli a csillag utolsó ledobott gázrétegeit. Legbelül a fényes, központi piros gyűrű a csillagot körülvevő porkorong (ld. a lenti, kinagyított részleten). A becslések szerint a por a csillagtól 35-150 csillagászati egység távolságban oszlik el. Mostanáig kevés olyan fehér törpét találtak, amelynél bizonyítottnak látszik, hogy a körülötte keringő égitestek (üstökösök) túlélték a csillagfejlődés végső, vörös óriás fázisát.
(Kép: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona)
A képen a 3,6-4,5 mikrométeres hullámhossz-tartományban észlelt infravörös sugárzást kék, az 5,8-8 mikrométeres sávot zöld, a 24 mikrométerest piros színnel kódolták.
Kapcsolódó linkek:
Üstökösök darabolódnak a Helix-köd közepén (NASA)
A Helix-köd, ahogy itthonról látszik (Dán András képe, hirek.csillagaszat.hu)
A Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter 40 cm átmérőjű teleszkópja (kamerája) akkora felbontást tesz lehetővé, hogy vele még a Jupiter is könnyedén észlelhető.
