2000 decemberében Leonyid Gorskov, az orosz Enyergija cég szakembere egy újabb Mars-expedíció-tervet készített. Célja az volt, hogy alternatívát kínáljon Oroszország űrkutatásának a Nemzetközi Űrállomásban való részvétel mellé.
Gorskov tervében felhasználta az addigi tapasztalatokat és terveket. Elsődlegesen fontosnak tartotta, hogy az expedíció minél kevesebb pénzből megvalósítható legyen.
A pénzügyi feltétel alapvetően fontos volt Gorskov számára, aki hitt abban, hogy Oroszország – ha nem jelentkeznek partnerek – akár egyedül is képes embert küldeni a Marsra (és persze vissza is hozni onnan). Gorskov elképzeléseinek jelentősége abban áll, hogy az Enyergija – talán a tapasztalható nemzetközi változások miatt – hivatalosan is foglalkozni kezdett vele. Olyannyira, hogy ha ma valaki Oroszország emberes Mars-programjáról beszél, akkor a Gorskov-tervből felépített misszióra gondol.
Gorskov 400 tonnás Marpost űrhajója (Mars Piloted Orbital Station) több darabban kerülne alacsony Föld körüli pályára, ahova Enyergija hordozórakéták szállítanák. A hajtóanyag az 1989-es tervhez hasonlóan xenon-gáz lenne, ami a napelemtáblák segítségével működtetett ionhajtóműből kilépve gyorsítanák az űrhajót. Legénységi modul gyanánt az eddigi tervekben szereplőnél nagyobb, hat méter átmérőjű, 28 méter hosszú, henger alakú modult használnának, ami első ránézésre egy méretes űrállomás-modulra hasonlítana. A modulon belül szekciókat alakítanának ki a különféle feladatok elvégzésére. Az űrhajóval hatfős legénység utazna. A Marpost szerkezeti ábrájából kitűnik, az űrhajó leginkább egy orosz űrállomás-modulra emlékeztet
A kétéves küldetés során az űrhajó a Marshoz történő megérkezés után legalább egy hónapot Mars körüli pályán töltene, majd visszarepülne a Földre. Kimaradna tehát a bolygó emberekkel való felderítése. (Gorskov eredeti elképzelése szerint legalábbis. A mai terv szerint emberek is leszállnának a bolygóra.) A pályán töltött egy hónap során űrszondák szállnának le a felszínre és juttatnának vissza mintákat az űrhajóra. Visszatérés után a Marpost űrhajó Föld körüli pályára állna. (Az űrhajót nem szerelnék fel visszatérő egységgel, ha már sikerrel visszatért, az űrhajósok leszállását úgy is meg lehet oldani, ha a Földről a pályára állás előtt vagy után nem sokkal küldenek egy űrhajót a világűrbe. Minek ugyanis egy komplett űreszközt utaztatni a bolygóközi térben, mikor nagyságrendnyivel olcsóbb, ha nem is visz magával. Gorskov szerint ez teljesen felesleges.)
A 400 tonnás űrhajó tömegének több mint felét a xenon hajtóanyag tenné ki, 100 tonna lenne az űrmodul tömege. (Ehhez jön még a felszerelés, az élelem, a napelem, stb., így kapunk végül kb. 400 tonnás induló tömeget.) Az űrhajó „rendszerideje” 900 nap lenne, azaz ennyi ideig kellene kifogástalanul működnie a rendszereknek. Lévén, hogy a küldetés maga csak két év, a 900 napos tervezés a biztonság érdekében történne.
És most következik a talán egyik legfontosabb adat, a teljes program ára. Gorskov szerint mindez 10-15 milliárd dollárból megvalósítható volna. Azaz évi egymilliárd dolláros ráfordítással Oroszország (és esetleges együttműködő partnerei) megelőzhetnék az Egyesült Államokat a Marson. (Ezt Gorskov szerint már 2015-ben meg lehetne valósítani.)
Mindez talán már nem aktuális annyiban, hogy a tervek elkészülte után néhány hónappal az Európai Űrügynökség meghirdette a Marsra-szállást végcélként megjelölő Aurora-programot, 2004. január 14-én pedig George W. Bush amerikai elnök jelentette be, hogy az űrsiklók majdani nyugdíjazásával, a Nemzetközi Űrállomás programjából való kilépésből felszabaduló pénzt az Egyesült Államok a Holdra (s később a Marsra) történő utazás előkészítésére kívánja költeni. Adott tehát három űrhatalom, mindhárom bevallottan szeretne eljutni a Marsra. Ki tudja miért, a politikusok talán azt mondanák, nemzeti érdekből, egyik sem hajlandó komolyan együttműködni a másikkal. Külön-külön fejlesztik az ionhajtóművet, külön-külön szeretnék felderíteni a Marsot.
S bár azt még nem tudjuk, mikor kerül sor a Mars tényleges meghódítására, pontosabban felderítésére, azért az mindenképp előrelépés az elmúlt évekhez képest, hogy a Föld három legjelentősebb űrhatalma egyaránt el szeretne jutni a bolygóra. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Oroszország is a Marsra tart (13. rész)
Az 1999-es terv
A Marpost terv leírása angol nyelven
