VOSZHOD-1: 40 évvel az első többszemélyes űrhajó után

Napjainkban már nem jelent hírt, ha felszáll egy űrhajó, sőt az sem, ha egyszerre 10 ember dolgozik a világűrben. Negyven évvel ezelőtt minden start szenzáció volt, köztük pedig a Voszhod-1 különleges szenzációnak számított: először indult több ember az űrbe a fedélzetén.

A naptár még csak 1964-et írt – Gagarin alig több mint 3 évvel korábban repült először -, amikor a szovjetek már „típusváltáson” törték a fejüket. Az ok egyszerű volt: a korábbi, egyszemélyes űrkabinok elégtelennek mutatkoztak a nagy célhoz, a Hold eléréséhez. Az űrkutatás jövője egyébként is bonyolult, több embert igénylő feladatokra nyitott távlatokat, de Kennedy merész bejelentése, miszerint az amerikai űrhajósok a Holdat veszik célba, mintegy „hivatalossá tette”, hogy több kell, mint a meglévő technika. A szovjetek ugyan tagadták, hogy a Holdra tartanának, mégis ugyanúgy a szomszéd égitest meglátogatását tűzték ki célul, mégpedig az amerikaiakéhoz hasonló anyaűrhajó-leszállóegység konfigurációjú űrhajórendszerrel. (Az amerikai keresztségben LOR nevet kapott koncepció szerint a Holdat két önálló, de összekapcsolt űrhajóval kell elérni, melyek egyike Hold körüli pályán marad, míg a másik száll csak le a felszínre. Ez egyben azt jelentette, hogy a legénységnek kétfelé kell válnia – az egyik leszáll, a másik odafönn marad -, azaz a legalább két űrhajós kellett a műveletekhez.) A cél tehát mindkét oldalon meghatározta az eszközzel szemben támasztott igényt: az új űrhajónak többszemélyesnek kell lennie.

A két ország fejlesztői két különböző irányba indultak el. A NASA a Gemini űrhajó megépítésével egy teljesen új űrhajó tervezésébe vágta a fejszéjét, Koroljovék viszont a versenytempó fenntartása érdekében a már bizonyított Vosztok kisebb továbbfejlesztésével próbálkoztak. Az első repülés dicsőségét a szovjetek aratták le – míg megbízhatóbb voltánál fogva a „háborút” a Gemini nyerte meg. A Voszhod-1 1964. október 12.-én startolt fedélzetén Vlagyimír Komarovval, Borisz Jegorovval és Konsztantyin Feoktyisztovval.

Az űrhajóval nem céloztak meg különösebb repülési teljesítményt, a Voszhod-1-et „csak” egynapi repülésre tervezték. Ám a tervezési jellegzetességek annál több különlegességet jelentettek az úton. A Voszhod ugyanis nem volt más, mint egy kicsit átpofozott Vosztok űrhajó, amellyel korábban csak egyesével repültek az űrhajósok. Ahhoz, hogy a Vosztokból Voszhod lehessen, kiépítették a katapultüléseket, megfordították a beülési irányt (ezért például a műszerfal oldalt helyezkedett el, amely a korábbi űrhajótípusban még az előre irányt jelenetette), a külső hőszigetelést is kissé megvékonyították. De a legkockázatosabb és a technika akkori állása szerint legmeghökkentőbb lépés az volt, hogy az űrhajósok a helytakarékosság oltárán feláldozták űrruhájukat, azaz a szovjetek a hetedik emberes repülésre űrruha nélkül küldték fel űrhajósaikat egy új típus berepülésére!



A Voszhod-1 belseje, ahogy az ma az Enyergija cég múzeumában látható

A másik különlegesség a legénység kiválasztásában volt. Az első időkben világ mindkét oldalán a katonai pilótákat tartották a legalkalmasabbnak űrhajósnak, ezért ők is repültek. De már a kezdet kezdetén megfogalmazódott az igény, hogy mérnökök, orvosok (sőt költők, vagy újságírók) repüljenek. Koroljov, a szovjet űrkutatás vezetője elérte, hogy az első többszemélyes űrhajóban csak egy katona üljön, a másik két helyet „civileknek” adják ki. Így lehetett, hogy az űrhajó konstruktőre, Feoktyisztov és az orvos Jegorov ülhettek a „másik két” ülésbe.

A repülés maga a lehető legnagyobb rendben lezajlott és a legénység az egy nap végén – mivel a rendszerek még megfelelő tartalékkal rendelkeztek – kapacitálni kezdte a repülést vezető Koroljovot a hosszabbításra. De a politika aznap másképpen gondolta: a Szovjetúnió Kommunista Pártja a Voszhod-1 repülésének napját választotta egy sorsdöntő lépésre, Nyikita Hruscsov főtitkár leváltására és Leonyid Brezsnyev megválasztására. Koroljov nem mervén kockáztatni az új politikai légkörben, egy jottányi elhajlást sem engedélyezett a tervtől és nem engedte tovább a repülést. Az űrhajósoknak csak egy sejtelmes shakespeare-i idézettel – „…több dolgok vannak földön és égen Horatio, semmint bölcselmetek álmodni képes…” – adta tudtára a lenti meglepő politikai fordulatot, akik aztán simán szálltak le a kijelölt helyen a kazah sztyeppén.

A Szovjetunió a Voszhoddal újabb csatát nyert, mert nekik született meg előbb a Hold meghódításához szükséges többszemélyes űrhajójuk (az már más kérdés, hogy az igazi holdraszálláshoz Koroljovék is új űrhajótípust terveztek bevetni, a Szojuzt). Az amerikaiaknak csak majd´ egy év múltán sikerült felbocsátaniuk a maguk új űrhajóját a Geminit. A Voszhoddal ezenközben a szovjetek még egy világraszóló tettet hajtottak végre: a Voszhod-2-n Alekszej Leonov végrehajtotta a világ első űrsétáját. Ennek a típusnak azonban mégis összesen ez a két példénya repült emberrel. A sebtében végzett tervezés hátulütői már a második repülésen kiütköztek és alkalmatlanná tették a Voszhodot a további próbálkozásokra. A Szovjetunió számára aztán a hibás tervezési filozófia oda vezetett, hogy végül elvesztették kezdeti előnyüket az űrversenyben.

Dancsó Béla

Képek: www.astronautix.com

Cikk nyomtatása
A rovat archívuma

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

játékbolt ahol gyerekjáték a vásárlás

Tetszik / Like

Kiemelt partnerünk

Magyar űrkatalógus