Ares Vallis, Mars, északi szélesség 25,9°, keleti hosszúság 330°. A csepp alakú képződmények úgy alakulhattak ki, hogy a kráterek magas peremei megvédték a mögöttük levő területeket az eróziótól. A becslések szerint a folyások legnagyobb hozama többszöröse lehetett annak, amennyit a Földön a Mississippi produkál. A képet a Mars Odyssey fedélzetén működő Thermal Emission Imaging System (THEMIS) berendezés készítette. (Kép: NASA / JPL-Caltech / ASU)
A szonda nem csak a Marsot figyeli, de távközlési átjátszóállomásként is üzemel, kapcsolatot teremtve a földi irányítók és a felszínen dolgozó űreszközök között. Ilyen volt a már említett Phoenix, de a veterán marsjárók, a Spirit és az Opportunity is. (Az Opportunity jelenleg is halad egy nagy kráter felé, miközben megfigyeléseket végez. A Spirit „rossz bőrben” van, most épp lemerült akkumulátorokkal hallgat a fagyos marsi télben. Irányítói még reménykednek benne, hogy a kedvezőbb időjárás eljövetelével újra életre kelhet.)
A Mars Odyssey áthidalta a korábbi Mars Global Surveyor és a későbbi Mars Reconnaissance Orbiter közötti időszakot, ami a bolygó időjárásának folyamatos tanulmányozását illeti. A szonda sikeréhez a kitűnő műszaki állapota mellett a kutatók és mérnökök csapatának szakértelme is hozzájárult. Még vannak új tervek is a már közel egy évtizede működő űreszközzel. A 2012-ben érkező Mars Science Laboratory és az általa szállított Curiosity marsjáró működését kell segítenie a bolygó körüli pályáról. A Mars Science Laboratory feladata annak eldöntése, hogy a leszállóhelyén a körülmények kedvezőek lehetnek-e esetleg a mikrobiális élethez.
