Már hazafelé tartanak a Földre a Moszkva melletti virtuális Mars-utazás részvevői.
A Mars500 hatfős legénysége – legyőzve a Mars vonzóerejét – spirális pályát követve kijutott a nyílt világűrbe, és immár közel két hete Nap középpontú pályán repül hazafelé a virtuális Mars-utazás visszatérő szakaszában. A visszatérés során nem funkcionáló marsi leszálló egységet még a Mars körüli keringési pályán leválasztották, és az azóta eltelt idő alatt a Marstól már több mint 1,6 millió kilométerre távolodtak el. A hátralevő közel 160 millió km-es utat 200 nap alatt kell megtenniük, miközben a monotónia és a közvetlen motiválatlanság egyre nehezebbé teheti a hosszú utazás elviselését. Természetesen a folyamatosan végzett 9 kísérlet (és a további 19 esetileg végrehajtott vizsgálatsorozat), valamint az ezekkel kapcsolatos rutinműveletek segítenek az út során. A „Földön zajló események monitorozása” és az ezekbe történő interaktív bekapcsolódás is nagyban elősegítheti a pszichológiai és fiziológiai terhelés csökkenését, így fókuszálva a „marsonauták” figyelmét a hazatérés sikeres végrehajtására.
Diego Urbina az egyik „Mars-séta” során. A felszíni felderítésben olyan eszközöket is használtak, melyeket még az 1960-as, 1970-es években fejlesztettek ki az orosz emberes holdprogram számára. A missziókat törölték ugyan, de a kifejlesztett eszközök jó része még felhasználható lenne napjainkban is. (Kép: ESA)
A „Mars meghódítása” – szimuláció keretében végrehajtva is – sokak érdeklődését felkeltette, és a Mars500 program a 2010. júniusi indulás óta folyamatosan fejlődik. A program jelentőségét illetően megemlíthető, hogy a szervezők az indulás előtt a szimulációs bázison zajló vizsgálatokra, módszerekre, eszközökre szabadalmi védettséget kértek és kaptak. A programot közel 70 kutatóintézet, magánvállalkozás, ill. hírközlő szervezet támogatja, az európai résztvevők pedig lehetőséget kaptak arra is, hogy az űrállomáson Paolo Nespoli által végzett „Növényház” diákkísérletet a Mars500 keretében folytassák.
Paolo Nespoli a mini növényházzal a kezében a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, mellette az egyik éppen növekedésnek indult növény közeli felvételen, melynek talajában sajnos az űrhajósokra potenciálisan veszélyes zöldes színű, vélhetően kis mértékben mérgező gombatenyészet is megtelepedett. (Képek: ESA)
A növényház kísérlet két kis dobozát Paolo Nespoli a biztonsági követelmények miatt idő előtt elkülönítette, és megfelelő csomagolásban arra vár, hogy további laboratóriumi vizsgálatok céljából visszahozzák a Földre. A kísérletbe bevont közel 800 diák ezentúl a Mars500-ban végzett kísérletet követheti.
Romain Charles a mesterségesen megvilágított mini növényházakkal, mellette a Mars500-ban növekedő egyik növény a belocsolás után három héttel. (Képek: ESA)
Az eddigiekben még nem esett szó arról, hogy a szimulált kísérletben a Mars mely területén értek talajt az „első Marsra lépők”, pedig egy valós küldetés során ennek a kérdésnek a megválaszolása szintén igen fontos lesz. A kísérlet vezetői az eddigi ismeretek alapján a Mars igen érdekes területét választották: a szimuláció során abban a Guszev-kráterben szálltak le az űrhajósok, amelyet a valóságban a NASA Spirit roverével 2004-ben már felderítettek. A kráterben a rovert irányító kutatók több bizonyítékot is találtak arra, hogy a Mars bolygón valamikor a múltban létezett folyékony víz a felszínen.
A Guszev-kráter a Marson – a Mars500 virtuális küldetésének helyszíne. (Kép: ESA)
Emlékeztetőül a következő filmfelvételeken a három alkalommal végzett felszíni felderítés legérdekesebb pillanatait nézhetjük meg.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Mars500 – leszállás a Mars felszínére
Mars500 – a küldetés első fele már teljesítve
Mars500 – további felszíni felderítések
Mars500 – útban hazafelé, még 200 nap (2. rész)
A programban résztvevő három „marsonauta” 16 napig élt a 6,3 m × 6,17 m-es „leszálló egységben” elkülönítve, miközben az orosz Szojuz űrhajók utasainak kifejlesztett ételeket fogyasztották, és életfeltételeik még az eddigieknél is korlátozottabbak voltak. 
