In memoriam Elek László (1946–2017)

A hetek csoportjából már csak hatan vannak.

2017-ben, 71 éves korában elhunyt Elek László nyugállományú alezredes, űrhajósjelölt, szuperszonikus elfogó vadászrepülő.

Elek László százados 1977-ben, az űrhajós-kiválogatás idején. (Fotó: Dr. Remes)

Annak idején egy felhívásra Elek László repülő százados önként jelentkezett űrhajósnak. Mivel korlátozás nélkül „II-es rovat szerint alkalmas vadászrepülőnek” minősítéssel rendelkezett, az elsődleges kiválogatáson azonnal megfelelt. A terheléses vizsgálatokra 40 évvel ezelőtt, 1977 júniusában vonult be a Magyar Néphadsereg Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetébe Kecskemétre. Kiválóan teljesített, a forgószékes vizsgálatokon, a kerékpár-ergometrián, a billenőasztalos terhelésen és a Hilov-hintás felmérésen is egyaránt jó tűrőképességűnek bizonyult. A klinikai vizsgálatok – a fokozott követelmények szerint is – egészségesnek találták, így teljesítménye alapján, a harmadik helyen került be a „hetek” csoportjába, ugyanis a magyar űrhajósok orvosi kiválogatásának végén hét vadászrepülő kapott alkalmas minősítést. Ők alkották ezt a bizonyos „hetek” csapatát. Közülük bármelyikük lehetett volna az első magyar űrhajós, akár Elek László is.

1977-ben az űrhajós kiválogatáson, a terheléses vizsgálatok után az orvosi rangsorolásban Elek László százados a harmadik helyen szerepelt. (Kép: Dr. Remes archív)

A „hetek” csoportja 1977-ben, pihenőben a ROVKI folyosóján. Balról Buczkó Imre százados, Magyari Béla főhadnagy, Neumann György százados, Gutyina Péter százados, Elek László százados, Farkas Bertalan főhadnagy, Weigel Endre százados. (Fotó: Dr. Remes)

Az űrhajós-kiválogatás után 1977 decemberében a Kecskemétre látogató szovjet űrorvosi bizottság a névsor első négy helyezettjét Moszkvába rendelte, ahol a magyarok által felállított sorrendet jóváhagyták, és első helyen Farkas Bertalan főhadnagyot, második helyen pedig Magyari Béla főhadnagyot képezték ki űrhajósnak. A harmadik Elek László századost és a negyedik helyezett Buczkó Imre századost is alkalmasnak találták, ők a továbbiakban itthon tartalékként szerepeltek.

Elek László százados 1977-ben a forgószékes vizsgálaton. Balról Magyari Béla főhadnagy, Kiss Márta asszisztensnő, Elek László százados és Dr. Csengery Attila orvos őrnagy. (Fotó: Dr. Remes)

Elek László (1946) az akkori szokásnak megfelelően a Szovjetunióban végezte el a repülőiskolát, ami után Szolnokon 1968-ban avatták repülőtisztté. Egy éven keresztül MiG-15-ösön repült, majd 1970–1973 között MiG-19-esen. 1973-ban pedig MiG-21MF-en már elérte a másodosztályú szintet is. 1975-ben újból átképzésen vett részt MiG-21bisz típusra és ekkor nevezték ki rajparancsnoknak is. Ebben az évben érte el az első osztályú szintet. Az űrhajós-kiválogatásra készített parancsnoki minősítés fegyelmezett repülőtisztként jellemezte. Fiatal rajparancsnokként beosztottjaival szemben következetes és követelménytámasztó volt. Nagy figyelmet szentelt a rábízott fiatal hajózók nevelésének. Álláspontját nyíltan, meggyőződését a vitákban következetesen képviselte. Határozott egyéniség volt. Erős, sportos alkattal rendelkezett. Kiváló elméleti és gyakorlati felkészültség jellemezte, a műrepülő figurákat jól repülte, a földi lövészeteken jól teljesített. Az űrhajós-kiválogatás idején már 1000 repült órával rendelkezett. „Maximális pontosságra törekszik és ezt követeli meg a beosztottjaitól is” – írta parancsnoka az űrhajós jelöltről jellemzésében.

A „hetek” közül hárman a ROVKI parancsnoki irodájában 1988-ban. Jobbról Neumann György repülő őrnagy, Elek László repülő őrnagy, Farkas Bertalan űrhajós ezredes, és a szerző. (Fotó: Dr. Remes)

Kiváló pilótától, bajtárstól és baráttól búcsúzunk. Emlékét megőrizzük!

Dr. Remes Péter orvos ezredes