Forradalmasíthatja a kereskedelmi műholdas távközlési szektort a kizárólag ionhajtóművekkel felszerelt műholdak megjelenése.
A legutóbbi fejlemény, hogy november 21-én, az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri értekezletén elfogadták azt a tervet, amely zöld utat ad a fejlesztéseknek a magáncégekkel együtt történő finanszírozásához. Ezzel az amerikai Boeing cég márciusi kezdeményezésére is reagálnak, akik bejelentették egy teljesen elektromos meghajtású műholdplatform megépítését. Az ilyen platformra épülő távközlési műholdak az üzemeltetők számára több szempontból is ígéretesek lennének. Egyrészt a csökkenő tömeg miatt olcsóbban állíthatók pályára. Másrészt hasznos élettartamuk megnövekedhet, mivel a xenonnal üzemelő ionhajtóművek hajtóanyaga tovább kitart, mint a manőverezéshez jelenleg alkalmazott hagyományos kémiai hajtóanyagok.
A német OHB által építendő kis, akár csupán ionhajtóműveket alkalmazó platform geostacionárius távközlési műholdakhoz. A tervek a jelenleg szintén ESA támogatással készülő új Small GEO platform felhasználásával számolnak. (Fantáziakép: OHB AG)
Az európaiak Electra programját az ESA innovatív űrtávközlési fejlesztéseket támogató ARTES (Advanced Research in Telecommunications Systems) programja keretében közpénzekkel is finanszíroznák, míg a programba beszáll a műholdépítő német OHB űripari cég, valamint a luxemburgi SES, amely üzemeltetőként dolgozhat a majdan elkészülő új típusú űreszközzel.
Ionhajtóműveket már eddig is sikerrel alkalmaztak bolygóközi űrszondák és alacsony Föld körüli pályákon keringő földmegfigyelő holdak esetén is. Sőt magas, geostacionárius pályán is alkalmazzák kis pályakorrekciók végzésére, a kijelölt pozíció tartására. A 36 ezer km-es magasságú körpálya eléréséhez azonban jellemzően kémiai hajtóműveket használnak, miután a hordozórakéták elnyúlt átmeneti pályára helyezték az űreszközöket. Ezekhez a műveletekhez jelentős mennyiségű, akár tonnányi hajtóanyagot kell magukkal vigyenek. A csak elektromos meghajtással felszerelt műholdak ennyivel, no meg a tartályokkal és a hagyományos rakétafúvókákkal kisebb tömegűek lehetnének, de azon az áron, hogy a végleges pálya elérése akár fél évükbe is kerülhetne. Az ionhajtóművek ugyan nagyobb hatásfokkal használják fel a hajtóanyagot, azonban egyszerre sokkal kisebb tolóerő kifejtésére képesek. A jelenleg alkalmazott hagyományos meghajtással a geostacionárius körpálya elérése csak néhány hétbe telik.
A Boeing új, 702-es jelű, csak ionmeghajtást alkalmazó platformjára épülő első műholdak – a Satmex-7 és az ABS-3A – már 2014 végén vagy 2015 elején startolhatnak Floridából, a SpaceX egy Falcon-9 rakétájával. Az egyszerre induló távközlési holdak mindegyike 2 tonna alatti tömegű lesz.
Az OHB Small GEO platformjára épített első – még hagyományos meghajtással működő – műhold a spanyol Hispasat számára készül, és 2014 végén egy Ariane-5 rakétával jut a világűrbe. Kapcsolódó linkek:
Ionhajtóműves távközlési holdak fejlesztése indul Európában (Spaceflight Now)
Brit és mexikói távközlési holdak pályára állításával búcsúzott az európai nehézrakéta a sikeres 2012-es évtől.
