2003 januárjában startol a Cape Canaveral Űrkikötőből (Kennedy Űrközpont, Florida) az Orbital Sciences űripari vállalat Pegasus XL rakétáján a NASA SORCE (Solar Radiation and Climate Experiment) űrszondája. Feladata a Napból érkező elektromágneses sugárzásban felfedezhető apró ingadozások vizsgálata, mérési tartománya a spektrum csaknem 95%-át fedi le.
A Nap bolygónkra, annak fizikai, kémiai és biológiai folyamataira gyakorolt jelentős hatása közismert tény. Melengető sugarai nélkül az élet sem fejlődhetett volna ki a Földön. Az ökoszisztéma kialakulása mellett azonban a légköri folyamatok és a klíma változásaiban is jelentős szerepet játszik a napsugárzás. Sőt, ahhoz, hogy az emberi tevékenység éghajlat-módosító hatását felbecsülhessük, először a Nap Földre gyakorolt hatásait kell alaposan megismernünk. Ebben lesz segítségünkre a SORCE űrszonda, amely a napsugárzásban észlelhető apró ingadozások alapos és minden eddiginél pontosabb tanulmányozását teszi lehetővé.
Az űrszonda méréseivel követhetővé válik, miként befolyásolja a Nap a légköri folyamatokat, nem csupán a jelenre, hanem a jövőbeli változásokra is vonatkoztatva. A kapott eredményekből megbecsülhetővé válnak akár a hosszú távú klímaváltozások, valamint pontosabb időjárás-előrejelzések elkészítése is lehetővé válik. A SORCE már elkészült, és a szakemberek most a néhány hét múlva esedékes startra várnak.
Kapcsolódó linkek:
A Nap varázsa mindenkit lenyűgöz.
Légkörünk a Napból érkező sugárzás jelentős részét megszűri, bizonyos hullámhosszú tartományokat pedig teljesen elnyel. Így például a nagyenergiájú, káros sugárzás még a légkör felsőbb részeiben elnyelődik, csupán töredéke éri el a felszínt. Ezért a Nap és a Föld kapcsolatának mélyebb megismerése űreszközök nélkül lehetetlen volna. Az első olyan műholdat, amely a légkör zavaró hatása nélkül vizsgálhatta központi csillagunkat 1978-ban bocsátották fel, ez volt a Nimbus–7.
A SORCE űrszonda 640 km magas pályán kering majd 40°-os pályahajlási szöggel a Föld körül. Naponta 15-ször kerüli meg bolygónkat, miközben folyamatosan méri a napsugárzást. A fedélzetén található öt műszer minden eddiginél pontosabb megfigyeléseket tesz lehetővé. Röntgen, ultraibolya, látható fény, valamint infravörös tartományban méri a napsugárzást, s apró ingadozásait. A különféle sugárzási detektorok (Total Irradiance Monitor–TIM, Spectral Irradiance Monitor–SIM, Solar Stellar Irradiance Comparison Experiment–SOLSTICE A, B) a Nap színképét és a spektrum csaknem egész tartományában a teljes kisugárzást fogják vizsgálni. Ennek része például az ultraibolya sugárzás 200-300 nm közötti tartományába tartozó UV-B sugárzás is, amely bőrrákot okoz. Ennek a tartománynak a jelentős részét a légkör nem engedi át, vizsgálatával tehát a Nap sztratoszférára gyakorolt hatása válik nyomon követhetővé.
Külön műszer található a fedélzetén, amely nagyenergiájú ultraibolya– és a röntgensugárzás alacsonyabb energiájú tartományaiban mér (Extreme Ultraviolet Photometer System–XPS). Ezek az adatok a napkoronáról hordoznak információt, így az innen eredő zavaró jelenségek a műholdakra és Földünk légkörének legkülsőbb rétegeire gyakorolt hatása válik tanulmányozhatóvá.
Képünkön a SORCE fantáziaképe
tömeg
290 kg
teljesítmény
348 Watt
napelemek
rögzített GaAs
pálya
640km, 40°-os inklináció
tervezett működési időtartam
5-6 év
méretek
155 cm magasság, 113 cm átmérő
hordozórakéta
Pegasus XL
A SORCE hivatalos honlapja
Bővebb ismertető a SORCE-ről
A SORCE műszerei
