Újabb szenzációs felvételt tett közzé az Európai Űrügynökség, amely ezúttal a leszállóhely közvetlen környezetét mutatja.
Az Európai Űrügynökség (ESA) rendkívüli sikert ért el a Huygens leszállóegységgel. Az emberiség ma először láthatott olyan felvételeket, amelyek a Titan átlátszatlan ködrétege alól közvetlenül a felszínt mutatják. Az űrügynökség ma három felvételt tett közzé, amelyek közül az egyik a leszállóegyság elé táruló panoráma egy darabját mutatja. A meglepő felvételen látható formák leginkább a marsi kősivatagok tájait idézik, ezek valószínűleg fagyott tömbök lehetnek (ld. középső kép).
A Huygens számos felvételt készített leszállás közben is, amelyeken szembetűnő a felszín bizarr mintázata. A felszíni formák mibenlétéről egyelőre csak találgatni lehet. Biztos válaszokat csak a Huygens mérési eredményeinek kiértékelése után kaphatunk.
Az ESA ma már nem tesz közzé több felvételt, legközelebb szombaton 11-kor adnak közre új információkat.
A nap eseményei
23.05 - Az alábbi felvételt leszállás közben, mintegy 6 kilométeres magasságból készítette a Huygens. A bizarr táj minden bizonnyal az űrszonda leszállóhelyét mutatja. A felvétel 20 méter/pixel felbontású.
21.43 - Újabb szenzációs felvételt tett közzé az Európai Űrügynökség, amely ezúttal a leszállóhely közvetlen környezetét mutatja.
21.02 - Közzétették a Huygens első felvételét, amely 16 kilométeres magasságból készült. A szakemberek előzetes elemzése szerint a sötét vonalak folyókat jelenthetnek, amelyek egy közeli szénhidrogén tengerbe torkollanak. Az Európai Űrügynökség mintegy két óra múlva tesz közzé újabb felvételeket.
20.55 - Az ESA darmstadti irányítóközpontjának kivetítőin már megjelentek a Huygens első felvételei. Ezekben a történelmi pillanatokban soha nem látott felvételek tárulnak szemünk elé, a Szaturnusz rejtélyes óriásholdja, a Titan felszínéről.
18.06 - Az adatok továbbra is folyamatosan érkeznek, bár közben technikai probléma is adódott. A Cassini két csatornán továbbítja az adatokat, amelyek közül az A jelű esetében nem akadálymentes az adatforgalom. Biztonsági tartalékot jelent ugyan a B csatorna, ám a rádióösszeköttetésben jelentkező Doppler-effektust mérő eszköz (Doppler Wind Experiment) adataihoz az A jelű csatornán érkező adatsorra van szükség.
Az adathalmazból újabb információt olvastak ki a szakemberek: az ereszkedés során, 50 kilométeres magasságig a leszállóegység belsejében mintegy 25°C-os hőmérséklet uralkodott.
17.55 - Az adatok továbbra is érkeznek a Cassinitól. A szakemberek ezek alapán megpróbálják rekonstruálni a leszállás eseményeit. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a fékezőernyő a tervezett időponthoz képest 15 másodpercen belül kinyílt és a fedélzeti gyorsulásmérők is megfelelően működtek.
17.25 - A Huygens leszállása óriási siker. "Mi vagyunk az első látogatók a Titanon." - nyilatkozta az ESA sajtótájékoztatóján az űrügyökség igazgatója. A Cassini űrszondán keresztül a várt időben, 17.19-kor megérkeztek a Huygens első adatai. A leszállóegység bőven túlélte tervezett élettartamát, legalább két óráig működött még a felszínre érést követően. A gyenge rádiójeleket még azután is észlelték a földi hatalmas rádiótávcsövek, hogy a Cassini már elfordította antennáját a Titan felől és megkezdte a jelek továbbítását a Föld felé.
A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után. A Huygens egyben az emberiség legtávolabbra küldött leszállóegysége. A Titanrol rendkívül kevés ismeretünk van, így a leszállás óriási technikai feladat volt az Európai Űrügynökség számára, amely úgy tűnik jelentős sikerrel zárult.
15.15 - Még pár perccel ezelőtt is vették a földi rádióteleszkópok a Titán felszínén landolt Huygens gyenge jeleit. A szonda - mintegy másfél órája - leszállt és él, működik! A Szaturnusz körül keringő Cassini űrszonda közel fél óra múlva lebukik a leszállóhely horizontja alá, és remélhetőleg megkezdi a - nagyobb sávszélességet igénylő - tudományos adatok továbbítását. Ha így lesz, az első tudományos információk kb. két óra múlva érkezhetnek a Föld nevű bolygóra.
14.30 - A sajtótájékoztató szerint sikerült elemezni a Huygens rádiójelét, amelyben a rádióméréseket végző eszköz (Doppler Wind Experiment) adatait vélték azonosítani. Az tehát már biztos, hogy a hat tudományos műszer közül legalább az egyik működik.
13.30 - A legfrissebb hírek szerint a 110 méteres amerikai rádióteleszkóp egyik vevőjével sikerült felfogni a Huygens rádió-vivőjelét. Az esemény közép-európai idő szerint 11:20 és 11:25 között történt. Ez még nem jelenti azt, hogy a szonda tényleg méréseket végez, és azt tényleg továbbítja a Cassini felé. Biztosak csak akkor lehetünk, ha órák múlva a kódolt adatok elkezdenek érkezni az ESA darmstadti irányító központjába (ESOC), a Cassini anyaszonda közvetítésével.
Csengeri Timea, Frey Sándor Kapcsolódó cikkek:
A Titan légkörébe érő Huygens szonda jeleit földi rádióteleszkópokkal is sikerült venni. A gyenge jelek alapján már biztos, a hat tudományos műszer közül legalább az egyik működik. A szakemberek szerint a leszállóegység 13.46-kor landolt a Titan felszínén.
Időközben a Green Bank-i rádiótávcső mellett egy másik földi rádióteleszkóp is észlelte a Huygens gyenge rádiójeleit.A leszállóegység jeleit még 13.32-kor is sikerült észlelni, a szakemberek szerint a Huygens 13.46 körül szállt le a Titan felszínén.
Ami viszont már ennyiből is biztos: a Huygens borítása levált, a fékező ernyő kinyílt. A rádióadó sugárzási teljesítménye egyébként egy mobiltelefonéhoz hasonlítható - így szép eredmény, hogy 1,2 milliárd kilométernyi távolságból legalább a vivőjelet közvetlenül venni tudjuk. (Az információk dekódolása természetesen ilyen távolságból nem megy.)
A rádiócsillagászok (is) a Titant figyelik
Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.
