Idén negyedik alkalommal rendezték meg a H-SPACE konferenciát a Műegyetemen.
A konferenciára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és annak Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) kiemelt támogatásával, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont (BME EIT) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) közös szervezésében került sor. A nemzetközi rendezvény több mint 200 résztvevője mintegy 20 előadást hallgathatott és tucatnyi posztert tekinthetett meg angol nyelven az űrtevékenység égető tudományos, mérnöki, oktatási és ismeretterjesztési kérdéseiről.
A világ minden tájáról érkező magas színvonalú előadásokról Kovács Kálmánnak, a BME EIT igazgatójának és Bacsárdi Lászlónak, a MANT főtitkárának kitartó szervezőmunkája gondoskodott. A rendezvény kiemelt szerepét jól szemlélteti, hogy többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály vezetője, Pócza András, a BME rektora, Józsa János, valamint a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója és egyben a MANT elnöke, Solymosi János nyitották meg köszöntő szavaikkal a konferenciát.
Az tudományos és technikai előadások igen változatos és figyelemfelkeltő témákat érintettek, kezdve az orosz–magyar űrkapcsolatok új perspektíváitól, vákuumkamra minőség-ellenőrzésén és a Cassini-küldetés magyar részvételén és összegzésén keresztül, egészen az extrém rossz időjárási körülmények közt történő műholdas helymeghatározásig. Szó esett még olyan izgalmas és aktuális témákról is, mint például az antarktiszi asztronauta analóg-küldetések során végzett depressziómérések, a kvantumkommunikáció lehetőségei a világűrben, a legújabb zsebműhold, a SMOG-1 projektjének helyzete, illetve a 3D-nyomtatás távlatai az űrkutatásban és űrutazásban.
Ezeken túlmenően az oktatási és ismeretterjesztési szekcióban bepillantást nyerhettünk az űrtevékenység olaszországi, romániai és magyarországi oktatási lehetőségeibe, valamint az elhivatottság és költséghatékony kreativitás eredményeibe, ahol fontos kihangsúlyozni, hogy az egészen fiatal, iskolás korosztály munkájáról is beszélünk. Meg kell még említenünk, hogy ezek mellett az érdeklődők tájékozódhattak a közép-európai régió technológia transzfer pályázati lehetőségeiről is.
Tehát összességében elmondható, hogy a konferencia még ilyen rövid idő alatt is sikeresen lefedte az űrtevékenység teljes spektrumát, és mindenki hallhatott a maga számára érdekfeszítő újdonságokról. Mi sem mutatja jobban az elhangzottak aktualitását, relevanciáját és popularitását, hogy mind a közönség, mind az előadók tekintetében egyaránt igen fiatalos, 30-40 év közti átlagéletkort tapasztalhattak a résztvevők, ami részben a tavaly ősszel alakult BME Egyetemi Kozmosz Kör önszerveződő hallgatói klub önkéntes szervezői segítségének is köszönhető.
Az eddigi események sikerére alapozva már megkezdődtek a jövő évi rendezvény szervezésének előkészületei, így minden remény szerint 2019-ben, az ötödik H-SPACE konferencián újra összegyűlhetnek hazánkban az űrtevékenység neves képviselői, hogy megosszanak egymással és a világgal minden fontos felfedezést és eredményt. Aki pedig úgy érzi, hogy nem tud olyan sokáig várni, hogy az űrrel foglalkozzon, az sem marad program nélkül, ugyanis áprilisban rendezik másodjára az űroktatási tevékenységek szimpóziumát (2nd Symposium on Space Educational Activities), méghozzá ugyancsak a BME-n. Erre az előadásokkal való jelentkezés határideje már lezárult, de résztvevőnek lehet még jelentkezni. További információ erről a szimpózium honlapján olvasható. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nemzetközi űrkonferencia a Műegyetemen
ESA oktatási konferencia Budapesten
H-SPACE 2018 honlap
A H-SPACE 2018 programfüzete és az előadások kivonatai (pdf)
A KGO a hazai űrkutatás egyik fontos centruma, elsődleges feladata a műholdas geodéziai technológiák megismerése és hazai adaptációja a földmérés és a földtudományok területein.
