(Kép: ESA)
Ez az első lépése annak a folyamatnak, amely 2008 szeptemberében kezdődött az 5. Űrkutatási Tanács keretében elfogadott határozat alapján, és amely az európai elképzelések konkrét megfogalmazását célozza. A miniszterek és az EU, az Európai Űrügynökség (ESA), ill. harmadik országok delegációi mellett a parlamentek tagjai, az ipar és az akadémiák képviselői is hivatalosak voltak a találkozóra.
1980-tól kezdődően Európa jelentős szaktudást halmozott fel az emberes űrrepülések terén. A folyamat az amerikaiak által felbocsátott Spacelab laboratórium fejlesztésével indult, ma pedig főleg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetését jelenti. Ebben Európa jelentős mértékben működik közre. Ezidáig több mint 30, európai országokból származó férfi és nő repült az űrbe valamely amerikai vagy orosz űrszállító rendszer fedélzetén. Európa az ISS építésében a központi egységhez kapcsolt Columbus modullal, az automatikus teherűrhajóval (ATV, a valaha épített legnagyobb teherszállító űrjármű), ill. egyéb elemekkel vesz részt. Épp most először parancsnokol az ISS-en egy ESA űrhajós, a belga Frank de Winne személyében.
Mindeddig az ESA landolt a Naprendszerben a legtávolabbi égitesten, a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon – a sikeresen teljesített Huygens-misszió keretében. Kiterjesztette naprendszerbeli robotos jelenlétét, miután szondákat küldött számos égitest, mint pl. a Mars (Mars Express), a Vénusz (Venus Express) és a Hold (SMART-1) közelébe. A legutóbbi időkben a Herschel és a Planck együttes felbocsátásával egy újabb lépést tett előre eredetünknek és az univerzum fejlődésének megértési folyamatában is.
A prágai konferencia egy magas politikai szinten zajló „brainstorming” ülés volt, ahol a miniszterek lehetőséget kaptak arra, hogy kezdeti politikai iránymutatást adjanak az ESA-nak és az EU-nak a Naprendszerünk kutatását célzó vezérelvek kialakításához, a Holdra történő visszatéréshez, vagy akár a Marson túlra való eljutáshoz.
