Egy Progressz teherűrhajó dokkolásra készen. A felvétel az Űrállomásról készült. Az elülső, fényes, csillagszerű zárszerkezet a dokkolás után eltávolításra kerül az Űrállomás belseje felé. A feltáruló nyíláson keresztül történik az érkező anyagok kirakodása és a később megsemmisítendő hulladék berakodása.
A két nappal későbbi dokkolást követően a 17. sz. legénység orosz tagjai, Szergej Volkov és Oleg Kononyenko fogják az eszközöket az orosz szervíz modulban (Zvezda, Csillag) kijelölt mérőhelyeikre elhelyezni, és végül a Földre is visszaszállítani egy Szojuz űrhajóval, várhatóan ez év október 23-án.
A BRADOS-7 program éppen az idei év januárjában beköszöntött 24. napciklus elejére esik. Ez jó lehetőséget ad a 11 éves napciklus egyes fázisaiban kialakuló kozmikus sugárzási tér összehasonlítására, hiszen 2001-ben az első BARADOS programban lefolytatott mérések a 23. ciklus napfolttevékenységének maximumára estek. A gyenge napfolttevékenység gyenge napszélre, illetve a Nap gyengébb mágneses terére utal, aminek következménye a földközeli pályán keringő Űrállomáson mérhető galaktikus eredetű kozmikus sugárzás intenzitásának növekedése.
A mostani kísérletek egyben a résztvevő országok mérési módszereinek összehasonlító értékelésére is szolgálnak. Erre szükség van a más feladatok során nyert mérési eredmények megbízhatóságának növelése szempontjából is. Ide tartozik az Űrállomáson jelenleg is tartózkodó Matrjoska fantom belsejében végzett kozmikus sugárzás dózisának vizsgálata. Az Sugárvédelmi Kutatócsoport (SKCS) ebben a programban és a földi kiegészítő vizsgálatokban is folyamatosan részt vesz. Ilyen például a napokban lefolytatott, a Matrjoska típusú fantom egyik példányán végzett kísérletsorozat, melyben a szem dózisterhelésének vizsgálatára került sor a japán rákkezelésekre is használt HIMAC részecskegyorsítónál. A második ábrán látható az SKCS detektorcsomag a fantom fejében, és a fej elhelyezkedése az ionnyaláb kilépő nyílása előtt.
A Matrjoska fantom feje a szemüregben elhelyezett SKCS detektorokkal és besugárzás közben a japán HIMAC részecskegyorsítónál.
Ez a vizsgálat a korábbi számítógépes modellezés eredményeinek ellenőrzésére is szolgál (ld. a harmadik ábrát).
A számítógépes szimulációval nyert dózisintenzitás eloszlás a Matrjoska fantomban űrséta közben mGy/nap egységben. Földi sugárveszélyes munkahelyeken napi 7 órás munkaidőt feltételezve a megengedett maximális napi dózis 0,16 mGy, ez az ábrán a kék színnek felel meg.
Az SKCS korábbi kísérleteiről készített beszámolók elolvashatók az Űrvilág „BIOPAN, Brados, Matrjoska” rovatában.
Pálfalvi József
KFKI AEKI, Sugárvédelmi Kutatócsoport
Megosztás:
