Hogyan tovább, ISS?

Alig született meg minden partner döntése az ISS 2024-ig történő fenntartásáról, máris szóba került a további folytatás kérdése. Megoszlanak a vélemények, sürgős-e a döntés.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetésében részt vevő szervezetek képviselői az Adelaide-ben megrendezett 68. Nemzetközi Világűrkongresszus (IAC) keretében szeptember 25-én tartott sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy megbeszéléseket folytattak az ISS 2024 utáni sorsáról. Robert Lightfoot, a NASA ügyvezető főigazgatója elmondta, hogy emellett a Deep Space Gateway (DSG, „kapu a távoli világűrhöz”) néven előterjesztett tervükről is tárgyaltak, de úgy értékelték, hogy egyelőre semmi sem sürgeti, hogy a két kérdés bármelyikében máris döntéseket hozzanak.

Lightfoot azokra a tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint műszakilag lehetséges az ISS 2024 utáni üzemben tartása. Bejelentette, hogy az IAC idején további megbeszéléseket tartanak, viszont egyelőre nem szükséges határidőket szabni vagy döntési menetrendet felállítani. Utalt arra, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) csak a tavaly decemberi Miniszteri Tanács után vállalt véglegesen kötelezettséget részvétele 2024-ig történő folytatására. Igor Komarov, az Orosz Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője megerősítette, hogy 2024 után is szükség lesz arra, hogy alacsony Föld körüli pályán végezhessenek súlytalansági kísérleteket, bár ebben nem feltétlenül szükséges a jelenlegi modellt követni, költséghatékonyabb megoldásokat is kereshetnének. Ugyanakkor Komarov elhatárolódott azon véleményektől, melyek szerint Oroszország 2024 után leválasztaná saját moduljait az ISS-ről, bár elismerte, hogy tanulmányozták ennek a technikai lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy az ISS működtetését a jelenlegi partnerekkel kell folytatni.

Az ISS-t működtető nemzetközi partnerek vezetői szerint még nem sürgető, hogy döntsenek az űrállomás 2024 utáni sorsáról. (Kép: NASA)

Naoki Okamura, a Japán Űrügynökség (JAXA) elnöke szintén korainak tartja az ISS hosszú távú jövőjére vonatkozó döntéseket, ugyanakkor megemlítette, hogy megbeszéléseket folytatnak a NASA illetékeseivel az esetleges japán részvételről a DSG programban. Lightfoot viszont arra emlékeztetett, hogy a DSG egyelőre csupán koncepció, amelyet áprilisban egy Colorado Springs-i konferencián ismertettek ugyan a lehetséges nemzetközi partnerekkel, de a megvalósítására még sem a NASA vezetése, sem az USA Kongresszusa nem adta áldását.

Ugyancsak az IAC-n egy panelbeszélgetés keretében az amerikai és az orosz űripar (a Boeing és az Enyergija) képviselői kiálltak az ISS további működtetése és a DSG tervek mellett is. John Elbon, a Boeing alelnöke és űrkutatási részlegének vezérigazgatója rámutatott arra, hogy szem előtt kell tartani az űrrepülőgép-flotta leállítása kapcsán szerzett negatív tapasztalatokat és nem szabad besétálni ugyanabba a csapdába, vagyis nem lehet önkényesen kitűzni az ISS program leállításának határidejét addig, amíg nem tudnak a feladatát ellátó más eszközt biztosítani az alacsony Föld körüli pályán.

Ugyanakkor más vélemények is napvilágot láttak Adelaide-ben az ISS jövőjét illetően. Két nappal a fent említett sajtótájékoztató után, szeptember 27-én Bill Gerstenmaier, a NASA emberes űrrepülésekért felelős főigazgató-helyettese egy panelbeszélgetésben kifejtette, hogy minél hamarabb döntést kellene hozni az ISS jövőjéről. A panelbeszélgetésen a nemzetközi partnerek fentieknél alacsonyabb szintű vezetői és az ipar képviselői vettek részt. (Mindamellett, ahogy az elhangzott dátumokból látni fogjuk, ezt a sürgetést a kormányzati döntéshozatal tempójához viszonyítva kell értelmezni, ami bizonyos értelemben jogos, különösen, ha figyelembe vesszük, milyen kínkeservesen születtek meg a 2020-as határidő 2024-ig történt kitolására vonatkozó döntések az egyes nemzetközi partnereknél. – B.E.)

Gerstenmaier véleménye szerint „valószínűleg 2018 vagy 2019 lehet a megfelelő időpont” ahhoz, hogy meghozzák a szükséges döntéseket. A JAXA részéről Koicsi Vakata (Koichi Wakata), az ISS első japán parancsnoka (2014) szükségesnek tartotta annak részletes értékelését, milyen előnyök származtak az ISS működéséből, mielőtt döntenének a folytatásról. Az Airbus Defence and Space képviselője a küldetés hosszabbítását sürgette, mert cége már fejleszti a Bartolomeo nevű külső kísérleti platformot, a 2024-es leállítás viszont megkérdőjelezné ennek a fejlesztésnek az értelmét. Hasonlóan érvelt a Dream Chasert fejlesztő Sierra Nevada Space Systems képviselője is. Pesszimista hangot ütött meg viszont a Német Űrügynökség (DLR) képviselője, aki szerint küszöbön áll az ISS küldetésének befejezése, csak az a kérdés, hogy ez mikor és milyen mértékben történik meg – Gerstenmaier azonban visszautasította ezt a vélekedést. Szerinte meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek révén az ipar és a kutatás a legeredményesebben hasznosíthatja az ISS-t. Elmondta, hogy a NASA decemberre készít jelentést az ISS jövőjéről a Kongresszus számára.

Mások viszont sürgetnék a döntést, különösen a kereskedelmi partnerek, amelyek nagyobb szerephez szeretnének jutni 2024 után. Utóbbiak közé tartozik a Bigelow Aerospace, amelyik felfújható modulokat csatlakoztatna az ISS-hez. (Kép: Bigelow Aerospace)

Kapcsolódó cikkek:
Nézzen körül az ISS-en!
Tudományos nagyüzem
Az ESA kéreti magát
ISS: az oroszok is folytatnák 2024-ig
ISS: lehet 4 évvel több?

Kapcsolódó linkek:
Dönteni kellene az ISS 2024 utáni sorsáról (Space News)