Negyedszázada állt Föld körüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (2. rész)

25 éve annak, hogy 1977. szeptember 29-én a bajkonuri űrkikötőből elindították és pályára állt az első több éves élettartamra tervezett, ún. második generációs űrállomás, a Szaljut-6. Ezzel új fejezet nyílt az űrállomások történetében, s több, mint hat évvel az első Szaljut felbocsátása után technikai módosítások, fejlesztések után lehetővé vált, hogy emberek élhessenek és dolgozhassanak a világűrben hosszabb időn keresztül is. Kétrészes cikkünk előző részében az űrállomást és annak általános programját mutattuk be. Most, a második részben a Szaljut-6 hazai vonatkozásairól ejtünk szót.

1980. május 26-án vált valósággá, hogy hazánk űrhajóst küldjön a világűrbe, amikor Farkas Bertalan Valerij Kubaszov társaként startolt a Szojuz-36 űrhajóval a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére. Egyhetes űrutazásának tudományos programját magyar szakemberek állították össze.
Tudományos és technológiai szempontból is jelentős szerepük volt a kristályosítási kísérleteknek, melyek eredményei a hétköznapi életben is hasznosíthatóak. Az Ötvös (Eötvös) kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek (Ga, As, In, Pb) kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták, valamint a Bealuca kísérletben eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Az anyagtechnológiai kísérletek során kipróbálásra került a Krisztall kristályosító berendezés is.
Az orvosbiológiai kísérletek folyamán a mikrogravitáció emberi szervezetre gyakorolt hatásait kívánták tanulmányozni. Vizsgálták a bőr oxigéntelítettségét, valamint a szellemi teljesítményt egy erre a célra kifejlesztett műszerrel, a Balatonnal. Az Interferon I-II. molekulárbiológiai kísérletek során a súlytalanság interferontermelése gyakorolt hatásást vizsgálták.
Az ország területének tanulmányozása is a programok között szerepelt. Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe. A Földmérési Intézet (FÖMI) Távérzékelési Osztályának megalakulása szorosan kapcsolódik ehhez az űrrepüléshez, itt dolgozták fel az ország területéről készített mintegy 16000 légifelvételt.
Ugyancsak a Szaljut-6-hoz kapcsolódik a legsikeresebbnek bizonyuló magyar űreszköz, hisz itt kezdte pályafutását ekkor még az Integrál kísérlet részeként a Termolumineszcens Dózismérő kapszula (TLD), mely az űrhajósokat ért kozmikus sugárzást méri. Későbbi továbbfejlesztett változatait már Pille néven ismerjük, mely később repült az egyik amerikai űrrepülőgépen éppúgy, mint a Mír űrállomáson, napjainban pedig a Nemzetközi Űrállomáson látja el feladatát.


Több nemzetközi űrhajós látogatása, s temérdek kutatási anyag összegyűjtése után az utolsó legénység 1981. május végén hagyta el az űrállomást. Ezután a Kozmosz 1267 szállítmányozási kísérleti űrhajó kapcsolódott hozzá, bizonyítva, hogy nagyobb méretű automatizált modulok képesek csatlakozni egy űrben keringő objektumhoz. Ez szolgáltatta az alapot a modulokból felépülő későbbi űrállomások űrbeli összeszerelhetőségéhez. A Szaljut-6 űrállomás több évi szolgálat után eredményeivel jogosan vált a mai űrállomások méltó elődjéül, s kiemelkedő szereplőjévé az űrkutatás történelmének. 1982. június 29-én nyelte el légkörünk a Csendes-óceán fölött.


Ábráink egyikén a Szaljut-6 utódját, a Szaljut-7 űrállomást láthatjuk, míg másik ábránkon a szovjet-magyar űrrepülés alkalmából megjelent egyik bélyeget látják.

Forrás: 50 éves a magyar űrkutatás, kiadta: Magyar Űrkutatási Iroda, Nexus kiadó, Budapest, 1996

Kapcsolódó cikkek:
Negyedszázada állt Föld körüli pályára a Szaljut-6 űrállomás (1. rész)

Cikk nyomtatása
A rovat archívuma

Gyorskereső

Rovatok

Támogatóink

játékbolt ahol gyerekjáték a vásárlás

Tetszik / Like

Kiemelt partnerünk

Magyar űrkatalógus