Tavaly december közepén bocsátották fel, nemrég nyilvánosságra hozták az első képét: jól működik a harmadik generációs európai Meteosat időjárási műholdak első képviselője.
A geostacionárius pályán működő Meteosat műholdak legújabb, harmadik generációs tagja, az MTG-I1 (Meteosat Third Generation Imager-1) 2022. december 13-án indult a Francia Guyanában fekvő Kourou űrközpontból, egy Ariane-5 rakétával. A képalkotó, és majdan a hozzájuk rendelt szondázó (MTG-S, sounding) űreszközök forradalmasítani fogják az időjárás-előrejelzést Európában. A megnövekedő térbeli és időbeli felbontású adatgyűjtés révén a Meteosat második generációs műholdjaihoz képest mintegy 50-szer nagyobb mennyiségű adattal dolgozhatnak majd a meteorológusok. A műholdakról részletesebben írtunk a startról beszámoló tavalyi cikkünkben.
Május 4-én az MTG-I1 (más néven Meteosat-12) elkészíttetéséért és pályára állításáért felelős Európai Űrügynökség (ESA), valamint az európai meteorológiai műholdak üzemeltetését végző EUMETSAT szervezet büszkén hozta nyilvánosságra az MTG-I1 első képét.
(Kép: EUMETSAT / ESA)
Az Európa, Afrika és az Atlanti-óceán térségét mutató kép a Flexible Combined Imager nevű kamerával készült idén március 18-án, világidőben (UTC) 11:50-kor, hogy a 0°-os földrajzi hosszúsági kör és az Egyenlítő metszéspontja fölött mintegy 36 ezer km magasban „állomásozó” (valójában bolygónk forgási periódusával megegyező keringési idejű) geostacionárius űreszközről a Föld teljesen megvilágított fele látszódjon. Észak- és Nyugat-Európa nagy részét akkor éppen felhő takarta. A teljes méretben is megtekinthető, nagyítható kép felbontása lehetővé teszi, hogy olyan részletek is megfigyelhetők legyenek rajta, mint például a Kanári-szigeteknél a felhők által kirajzolt Kármán-féle örvénysorok, az Alpok magas csúcsainak hótakarója, vagy Olaszország partjai mentén az Adriai-tengerbe mosott hordalék. Az éles szeműek még a Balaton türkiz foltját is felismerhetik. Ilyen finom részletek a második generációs Meteosat műholdak képein nem voltak megkülönböztethetők. Az időjárás-előrejelzések javítása miatt fontos, hogy magasabb földrajzi szélességeken is jól kivehető a felhőzet szerkezete.
A Föld felé eső féltekéjének egy napja (kezdő időpont: március 18-án 11:50 UTC) az MTG-I1 „szemével”. Ha majd rutinszerűen működik, az új európai időjárási műhold 10 percenként készít képeket a bolygó teljes korongjáról. (Forrás: ESA / YouTube)
Jelenleg az MTG-I1 12 hónaposra tervezett beüzemelési folyamata zajlik. A fedélzeti műszerek (a Flexible Combined Imager mellett a villámlásokat figyelő Lightning Imager) bekapcsolása után a mérések gondos kalibrációja következik. Az év végén kezdhetik meg a meteorológiai szolgálatok az új műhold adatainak beépítését rendszeres előrejelzéseikbe.
Az első MTG-S műhold, rajta az infravörös tartományban működő Infrared Sounder berendezéssel, valamint az ultraibolya, látható és közeli infravörös spektrométerrel (Ultraviolet Visible Near-Infrared spectrometer) 2024 közepére készülhet el és még annak az évnek a vége felé febocsáthatják. A légköri instabilitások háromdimenziós megfigyelésével nagy lépést tehetnek a zivatarok előrejelzésében. A műhold értékes adatokat szolgáltat majd többek közt az ózon, a szén-monoxid és a vulkáni hamu előfordulásáról a légkörben. A teljes harmadik generációs Meteosat rendszer hat műholdból (2-2 képalkotó és 1-1 szondázó) űreszközből áll. Az első trió a remények szerint 2026-ra állhat pályára. A rendszer mintegy két évtizeden át biztosítja majd az időjárás-előrejelzésekhez szükséges adatokat a 0°-os geostacionárius pozícióból. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hárman Ariane-5-tel
Meteorológiai együttműködés
A jövő évtized Sentinelje
Az MTG-I1 időjárási műhold első képe (ESA)
A NASA hurrikánokról adatokat gyűjtő nanoműholdas rendszerének következő indításait a legutóbb kudarcot vallott Astra helyett a Rocket Lab Electron rakétáira bízták. Most sikerült a start.
