Űrszámok 2018-ban

Néhány érdekes statisztikai adat a világ idei űrtevékenységéről – a teljesség igénye nélkül.

Most, hogy küszöbön áll az év vége, és minden jel szerint Kínából végrehajtották az utolsó 2018-as űrindítást is, elérkezett az idő néhány összegző számadat szemügyre vételére.

Ha már Kínát említettük, a statisztikai adatok élére kívánkozik, hogy az ázsiai országból 39 indítást hajtottak végre. Ez sokkal több, mint Kína eddigi éves rekordja, a 2016-ban elért 22 start. Még érdekesebb, hogy az indítások számában sikerült lefőzniük a hagyományosan vezető világhatalmakat, az Amerikai Egyesült Államokat (34 start) és Oroszországot (19 start). Az orosz összesítésbe beleértendők a kazahsztáni Bajkonurból, illetve a francia guyanai Kourou űrközpontból orosz rakétákkal végzett indítások is, ahogy az amerikaiakhoz hozzászámoltuk az új-zélandi területről, de az amerikai magánfejlesztésű Electron rakétákkal történt műholdfelbocsátásokat. Egy-egy kínai és orosz start is sikertelen volt, de ez a sorrenden nem változtat.

Az európai MetOp-C meteorológiai műhold éjszakai indítása orosz Szojuz rakétával Kourou-ból, november 7-én. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Photo Optique Video du CSG / J.M. Guillon)

Ha már szóba került az űrindítások 2018-as száma, emlékezzünk meg a többiekről is. Európa neve mellett 8, Indiáé mellett 7, Japáné mellett pedig 6 start áll a táblázatban. Persze nyilvánvaló, hogy csupán a rakétaindítások száma nem jellemzi hűen egy adott ország, űrügynökség vagy akár magánvállalat űrtevékenységének súlyát, hiszen léteznek kisebb és nagyobb űreszközök, alacsony pályára kerülő nanoműholdak és bolygóközi űrszondák is, amelyeket nem igazságos egy kalap alá venni.

Érdemes kiemelni az indítási számokból a SpaceX 2018-as teljesítményét. Elon Musk cége nem kevesebb mint 20 alkalommal használta Falcon-9 rakétáját, és nagy médiafigyelem mellett bemutatkozott a Falcon Heavy nehézrakéta is. Mint látható, a SpaceX egymaga teljesítette az amerikai űrindítások több mint 60%-át, és 2018-ban több startot hajtott végre, mint minden orosz hordozórakéta együttvéve.

Ha azt kérdezné valaki, hogy hány különböző űreszköz hagyta el a Föld felszínét, a válasszal már nagyobb bajban lennénk. Könnyű volna számba venni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé indított személyszállító és teherűrhajókat, a nagyobb műholdakat és űrszondákat, de szinte reménytelen munka volna pontosan összesíteni, hogy a rengeteg kisebb nano- és mikroműholdból mennyi került a világűrbe. Vannak olyanok, amelyek nem is rögtön, hanem később, például az ISS fedélzetéről önállósulnak. Egy biztosnak látszik: az idei évben minden eddiginél több ilyen apróság jutott Föld körüli pályára – sőt a Marsot is elérte két, az InSight űrszondával együtt indított CubeSat –, és ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódik az elkövetkező években.

Figyelemre méltó, hogy utoljára 1990-ben volt az ideinél nagyobb számú űrindítás a világon. A 2000-es évek közepén elért minimum (évi 50 körüli start) után a növekedés többé-kevésbé egyenletes volt, de 2018-ban mintha ehhez a trendhez képest is megnövekedtek volna a számok. A következő egy-két év adatai mutatják majd meg, hogy az idei év egy felgyorsuló aktivitás kezdeteként vonul-e be az űrtörténelembe, vagy csupán egy egyedi kiugrás volt.

Egy Falcon-9 rakétával december 3-án összesen 64 kisebb-nagyobb műholdat bocsátottak fel Kaliforniából. (Kép: SpaceX)

Az indítóhelyek „versenyében” 17–17 starttal fej fej mellett végzett az élen a floridai Cape Canaveral katonai bázis és a NASA Kennedy Űrközpontjának együttese, valamint a kínai Hszicsang. Sokszor láthatták leírva még az indításokról beszámoló cikkeinkben a kínai Csiucsüan nevét (15), és Kourou sem maradt le sokkal (11).

Holnapi évzáró cikkünkből megtudhatják, hogy önök, az Űrvilág olvasói milyen hírekre voltak a leginkább kíváncsiak a mögöttünk hagyott esztendőben.

Kapcsolódó cikkek:
Magán űripar Kínában
Az űrszemétről
Közel 9000 műhold a következő tíz évben!

Kapcsolódó linkek:
Az űrrepülés 2018-ban (Wikipedia)